Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: július, 2015

A csíksomlyói Mária-kegyszobor 500 éve

Kép
A csíksomlyói Mária-kegyszobor 500 éve Mária-tisztelet Erdélyben
A csíksomlyói kegyszobor 500 éves évfordulója alkalmából a Csíki Székely Múzeum emlékkiállítást rendez, ugyanis az erdélyi ferencesek által meghirdetett Mária-év ráirányítja a figyelmet a csíksomlyói Mária-szobor jelentőségére, és a kegyszobor mint Csíksomlyó éke, meghatározó emblémája szorosan kapcsolódik Csíkszereda város történetéhez és jelenéhez.

A kiállítás a Mária-szobor olyan tárgyi emlékeit – a Batthyány Ignácz püspök által adományozott fémkoronák és jogar, a kis Jézus ruhácskái, amelyekbe a 20. század közepéig öltöztették – mutatja be, amelyeket első alkalommal láthat a nagyközönség. A kegyszoborhoz kapcsolódó 18-19. századi metszetábrázolások, ferences források mellett levéltári dokumentumok tanúskodnak a Csodatevő Segítő Szűz egyházi elismeréséről. A csíksomlyói Mária-tiszteletnek mindmáig érződő hatására és gyakorlatára elsősorban a fogadalmi tárgyak és a pünkösdi búcsús képek utalnak. Most ezt a hatást tágabb…

Zarándoklat a Fekete Madonnához

Kép

Hidat építeni vagy falat húzni!?

Kép
Nursiai Szent Benedek  /+547; ünnepe: július 11./, akit Boldog VI. Pál pápa 1946-ban Európa fővédőszentjének nyilvánított, utóda XVI. Benedek pápa a nyugati szerzetesség atyjáról a következőket mondotta: „Szent Benedek műve, különösen Regulája spirituális kovászként hatott, amely az évszázadok során hazája és kora határain jóval túlmutatva megváltoztatta Európa arculatát”. Milyen Európának? Ahol a Római Birodalom, mint világbirodalom összeomlott, „bukását” 476-ra teszik. Róma többé már nem császárváros, Nyugaton nincs császár. Ez azt jelentette, hogy meg lehet kaparintani a hatalmat, és most minél nagyobb hatalmat kaparint meg valaki, annál hosszabb időre alapozza meg gazdagságát és hatalmát a többiek fölött. Aki a hatalomért harcolni kezd, annak vége van, ott már nincs tisztelet, megbecsülés, odafigyelés.
     Ma mi van? Tudatos betelepítés – régen meghatározott tervek alapján. Szülőföldünk /Erdélyország és a parciumi részek/ még nincs veszélyben – legalábbis úgy tűnik – de cs…

Jelként Isten és ember szolgálatában

Kép
Beszélgetések a szerzetesek csíksomlyói zarándoklatáról  „A reménységben derűsen, a nyomorúságban béketűrően, az imádságban állhatatosan” – Szent Pál e gondolatát ajánlotta jó tanácsként a szerzetesek figyelmébe zarándoklatuk ünnepi szentmiséjén Jakubinyi György érsek, aki arra kérte a résztvevőket, hogy imádkozzanak új hivatásokért. A szentmise után arról kérdeztük, milyen szerepet töltenek be a szerzetesek az egyházmegye életében.
A szerzetesség a kezdetektől fogva hozzátartozik az egyháznak a megjelenési formájához. Az Úr Jézus maga biztatott a három evangéliumi tanácsra: a szegénység, engedelmesség és tisztaság vállalására Isten országáért, hozzátéve, hogy akinek füle van a hallásra, hallja meg. Ez azt is jelenti, hogy nem mindenkinek való ez az életforma! Legegyszerűbb példa erre: ha mindenki vállalná a Mennyek Országáért a házasságról való lemondást, kihalna az emberiség. Az ószövetségi választott népben sem kellett mindenkinek prófétának lennie, de a jó Isten időnként prófétáka…

Márton Áron nyomdokain járva

Kép
Alig két év leforgása alatt immár hatodik alkalommal kerül sor Isten szolgája Márton Áron püspök nyomdokain való zarándoklatra július 6–8. között. A zarándoklat nyitó szentmiséjét hétfőn reggel tartották a csíksomlyói kegytemplomban.

Az ünnepi szentmisét Urbán Erik, ferences templomigazgató, a megszentelt élet intézményeiért felelős érseki helynök celebrálta, aki emlékeztetett idén három emlékévet is tartunk: a világegyházban a Megszentelt Élet Évét, a gyulafehérvári főegyházmegyében a Szórvány Évét, míg a csíksomlyói kegytemplom a Mária-kegyszobor ötszáz éves évfordulója előtt tiszteleg. „Amikor egy szent ember életútjának az állomásait felkeresik, az ő életének az eseményeibe bepillantanak, akkor kívánom, hogy ezáltal ne csak közelebb kerüljenek egy szenthez, egy példaképhez, hanem az ő életpéldáját követve lelkük templomát is építsék” – kérte a zarándokokat Erik testvér. Mint fogalmazott Márton Áron püspök „a mi szemünkben ember katedrálissá nőtte ki magát”, így ma is…

Szeretetből oszlopot építeni…

Kép
Szent László-búcsú Nagyváradon Szombat este tartották a várad-újvárosi Szent László plébániatemplom búcsús szentmiséjét, aminek főcelebránsa és szónoka Urbán Erik csíksomlyói ferences szerzetes, érseki helynök volt. Több szempontból is jelentősége volt annak, hogy miért éppen Urbán Erik ferences szerzetes, érseki helynök volt a várad-újvárosi Szent László plébániatemplom idei búcsúünnepségének főcelebránsa és szónoka. Egyrészt szülőfalujának plébániáját és egyházközségét, ahol annak idején megkeresztelték, első áldozott, bérmálkozott és ministrált, Szent László oltalmába bízták, másfelől pedig jelenlegi szolgálati helyén, a csíksomlyói Segítő Mária kegytemplomban a hite mellett következetesen kitartó, s ezáltal számunkra több évszázad távlatából is utat mutató Szent László fából készült szobra is megtalálható. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy a szentatya által meghirdetett A Megszentelt Élet Évében járunk, így a szentmise egyúttal a papoknak a szerzetesekkel való egység…

Erik testvérrel beszélgettünk

Kép
Hallgatnunk kell a belső hangra – derül ki Urbán Erik ofm érseki helynök szavaiból. A szatmári születésű, Csíksomlyóra „szakadt” ferences a szavai alapján pont olyan, amilyen mifelénk volt: közvetlen, mindenkire szakít időt, és ha megkérdezzük, hát elmondja, hogy szokott szavazni, és a focivébé döntőjét is megnézte. – Kipihentétek már magatokat? Gondolom, a pünkösdi búcsút nehéz megszervezni, megtartani is számos feladattal jár. Lelki töltődésre van ilyenkor alkalom?
– A pünkösdi nagybúcsút természetesen nem csak megszervezni kell, hanem le is kell vezetni, amely nem sokkal kevesebb munka, mint a megszervezés. A felkérések után következnek a köszönetnyilvánítások mindazok felé, akik a kegyhely őreinek, nekünk ferenceseknek segítségünkre voltak a búcsú megszervezésében. A kegytemplom és a kegyhely takarítása hagyományosan a nagybúcsút követő szerdán van, a helybéli hívek végzik ezt, de a környező falvakból is érkeznek olyan személyek, akik fontosnak érzik, hogy közösen tegyük …