A közösségépítő testvérek

 
 
Kedd este a Szent György-templomban nagyszámú hívő előtt szentmisét celebrált fr. Urbán Erik OFM, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója. A ferences testvér az esztelneki zárda fennállásának 325. évfordulója alkalmával szervezett rendezvénysorozat kapcsán fogadta el Szilveszter testvér meghívását, és a mise után Az erdélyi ferences nagyokról – esztelneki kötődéssel címmel tartott előadást.
A kegytemplom igazgatója révén elsőként az 1697-ben született Veress György (rendházi nevén Lajos testvér) életébe nyerhettünk betekintést, megtudva, hogy az 1763-ban elhunyt, vélhetően jómódú családból származó testvér 19 éves korában kérte a felvételét a rendbe, és ő volt az első, aki megírta a rendtartománynak és a szülőfaluja kolostorának a történetét.
Utána az 1896-ban, Budapesten született Takács Albert, Gábor atyáról ejtett szót, aki úgy vonult be a ferencesek történetébe, mint az 1921. december 23-án leégett zárda újjáépítője. Nem kevésbé volt fontos az egyes esztelnekiek által még ismert Kiss Béla, azaz Márton atya (1888–1979) munkássága. Ő lelkész és tanító volt, de novíciusmesterként is tevékenykedett. Író és költő is volt, Lelkem muzsikája címmel Aradon (1927) verseskötete is jelent meg, amiből Erik atya szemelvényeket is felolvasott.

A jubileumi ünnepségsorozat programjában ma 18 órától hálaadó-jubileumi és Szent Ferenc tiszteletére búcsús szentmise, vasárnap 10.30-kor ünnepi szentmise, majd iskolás gyerekek Képek Szent Ferenc életéből című előadása, 18 órától ünnepi szentmise; 19 órától a Nagy Mózes Általános Iskola és a kolostor által, az iskolás gyerekek számára meghirdetett, Az esztelneki ferences kolostor alapításának 325. éve című jubileumi rajz- és fogalmazáspályázat kiértékelése és a díjak átadása, majd a sepsiszentgyörgyi Bartus Barna és Lőfi Gellért operett- és szalonzene-koncertje szerepel. 
Iochom István tudósítása www.hirmondo.ro 

325 éves az esztelneki ferences kolostor

Légi felvétel az esztelneki ferences kolostorról. Fotó: Nánia István
Légi felvétel az esztelneki ferences kolostorról. Fotó: Nánia István
 
Ma 325 éve, hogy a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány Szent György vértanú védelme alatt kolostort alapított Esztelneken. A ferences barátok erre a jeles évfordulóra rendezvénysorozattal emlékeznek, melynek csúcspontja a ma 18 órakor a ferences templomban kezdődő hálaadó jubileumi és Szent Ferenc tiszteletére bemutatásra kerülő szentmise.
Bemutatja és szentbeszédet mond Tamás József püspök. A rendezvénysorozat ked­den kezdődött, amikor a szentmise után Urbán Erik, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója, érseki helynök Az erdélyi ferences nagyokról – esztelneki kötődéssel címmel tartott előadást.

Erik testvér három ferences szerzetes életét ismertette részletesebben, az Esztelneken született Veres Györgyét, a későbbi fráter Lajosét (1697–1763), a Budapesten született Takács Albertét, Gábor atyáét (1896–1974) és az esztelneki születésű Kiss Béláét, Márton atyáét (1880–1979). Ők számunkra példaképek lehetnek – hangsúlyozta előadása végén.
Előadását követően Erik testvért arról kérdeztük, mit kell tudni az erdélyi ferences rendről. Elmondta: a ferencesek Erdélyben először a szász vidékeken – Szászvárosban, Szászsebesen, Nagyszebenben – telepedtek le, majd onnan érkeztek Székelyföldre. Felső-Háromszék missziós területén, ahol ferencesek voltak, ott maradt meg a tömbkatolikusság. A ferences életnek itt, Esztelneken van folytatása, ha innen kivonul a rend, akkor nemcsak itt, Háromszéken sem lesznek ferencesek. Hála az Istennek, Székelyföldet ellátjuk a ferences lelkiséggel, hiszen Szárhegyen, Csíkban és Udvarhelyen is közösségeink vannak. Az erdélyi rendtartomány érzi a negyvenéves kommunizmus hatását, hiszen négy évtizeden át nem vehettek fel jelentkezőket, ami nemcsak ab­ban mutatkozott meg, hogy hirtelen elfogyott az utánpótlás, hanem ki is öregedett a rendtartomány, hiszen a legfiatalabb atyák közel hetvenévesek vagy annál is idősebbek voltak. 1990-ben, az újraszerveződéskor új, fiatal tagok is jelentkeztek. Jelenleg az erdélyi rendtartománynak közel ötven örökfogadalmas tagja van, akik tíz kolostorban élnek, az átlagéletkor negyvenegy év. Ha évente egy-két jelentkező akad, és ez folytatódik, fenn tud maradni a ferences lelkiség Erdélyben, illetve a szatmári egyházmegyében.
Tegnap, ugyancsak a szentmisét követően Varga Kapisztrán, a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanára a Ferencesek letelepedése magyar földön: Magyarország, Erdély, Esztelnek címmel tartott előadást. A rendezvénysorozat vasárnap este a felújított művelődési otthonban a Nagy Mózes-iskola és a kolostor által iskolás gyermekek számára meghirdetett, Az esztelneki ferences kolostor alapításának 325. éve című jubileumi rajz- és fogalmazáspályázat kiértékelésével és a díjak átadásával ér véget.