„Igaz, hívő, magyar embernek maradni”

A szatmári születésű, Csíksomlyóra „szakadt” ferences, Urbán Erik ofm a szavai alapján pont olyan, amilyen mifelénk volt: közvetlen, mindenkire szakít időt, és ha megkérdezzük, hát elmondja, hogy szokott szavazni, és a foci Eb döntőjét is megnézi.


— Kipihenték már magukat? Gondolom, a pünkösdi búcsút nehéz megszervezni, megtartani is számos feladattal jár. Lelki töltődésre van ilyenkor alkalom? Hétfőn Tasnádon éjszakáztak a Mária Maraton résztvevői, jelentjük: útban vannak Önökhöz.
— A pünkösdi nagybúcsút természetesen nemcsak megszervezni kell, hanem le is kell vezetni, amely nem sokkal kevesebb munka, mint a megszervezés. A felkérések után következnek a köszönetnyilvánítások mindazok felé, akik a kegyhely őreinek, nekünk, ferenceseknek segítségünkre voltak a búcsú megszervezésében. A kegytemplom és a kegyhely takarítása hagyományosan a nagybúcsút követő szerdán volt, a helybéli hívek végzik ezt, de a környező falvakból is érkeznek olyan személyek, akik fontosnak érzik, hogy közösen tegyük tisztává a kegytemplomot és a kegyhelyet. Az idei évtől a kegytemplomot kedden este kezdtük el takarítani éjszakába nyúlóan, mert napközben már nagyon sok zarándok érkezik, nem lehet egy teljes napra zárva tartani. A kezdeményezés jól sikerült, ezért az elkövetkezőkben éjszakánként lesz a búcsúk utáni nagytakarítás. A búcsú után hátra van a „búcsús cuccok” elpakolása (pl. hangosító eszközök, padok, asztalok stb.). Megtörténik a búcsú kiértékelése, mi volt jó és mi rossz, illetve milyen újabb kihívásokkal kell szembesülni a következő években. Lelki töltődést is kap ilyenkor az ember: a szép liturgiák, az imaórák a templomban, a búcsústömeg látványa, a beszélgetések, a visszajelzések stb., ez mind segít talpon maradni. Sokan megkérdezik, hogy lehet ezt bírni? — a válaszom az, hogy akkor is 24 órából áll a nap. Sokan úgy könyvelik el a kegyhelyet, hogy csak búcsúk idején látogatott, ami a pünkösdi búcsúra korlátozódik, azonban ez nem így van. Akik rendszeresen járnak a kegyhelyere, láthatják, hogy az év bármely napján több autóbusz érkezik, illetve a szentévek (2015 — jubileumi Mária év, 2016 — irgalmasság szentéve) megmozgatják a zarándoktömegeket. A Szűzanya várja a gyermekeit, azok pedig egyre nagyobb számban válaszolnak erre a hívásra. Őszinte szándékkal látogatnak az emberek Csíksomlyóra, hiszen nagyon sok olyan teher van, amit ott tesznek le, a Szűzanya közbenjárását kérve. Biztos, hogy nagyon sok hit növekszik itt, ami fontos jellemzője kell legyen a kegyhelynek. Maga Boldog VI. Pál pápa mondta, ezek a helyek tulajdonképpen lelki klinikák. Más szavaival élve, jó ide, Csíksomlyóra jönni, egy kicsit elcsitulni a Jóistennél.

— Erik testvér számára melyik a leginkább emlékezetes búcsú?
— 2001-ben vettem részt először a pünkösdi nagybúcsún, akkor jelölt voltam, vagyis készültem a szerzetesi életre. 2003-tól besegítettem a búcsún, általában a nyeregben, a Hármas halom oltárnál imádkoztattam és vezettem a rózsafüzért a szentmise előtt, majd pedig ministráltam. 2011-től vagyok a Csíksomlyón szolgáló ferences közösség tagja, 2012-ben volt az első olyan búcsú, amelyen a csíksomlyói közösség tagjaként, mint szervező is jelen vagyok, természetesen a kegyhelyen szolgáló testvérekkel együtt. Minden búcsúnak megvan a maga sajátossága. Minden búcsúhoz hozzátartozik egy sajátos élmény (lelki élmény, találkozások, kiemelt szolgálat, problémás helyzetek frappáns megoldása), amelyek egyedivé teszik az adott év búcsúját. Az idei év nagybúcsújára úgy fogok visszaemlékezni, még akkor is, ha szép számmal voltak zavaró körülmények, és félreinformálásokból félreértések, hogy ez egy nagyon nyugodt búcsú volt, ezt nem csak én éreztem, hanem mások is ezt jelezték vissza. Szépen egymás után alakultak a dolgok, Istennek legyen hála!


— Dr. Jakubinyi György érsek tavaly márciusban a Gyulafehérvári Főegyházmegye megszentelt élet intézményeiért felelős érseki helynökévé nevezte ki. Hogy boldogul azzal a feladatkörrel?
— Az új, bár már nem is annyira új szolgálatra való kinevezésem nincs összefüggésben a templomigazgatósággal. Az érsek atyától kapott megbízás főegyházmegyei szintű, míg a templomigazgatósággal rendi elöljáróm és a helyi közösség bízott meg. Utóbbi feladat a kegytemplomban történő liturgikus cselekvések felügyeletét jelenti, vagyis a közösségen belül, amely a kegyhelyet vezeti, minden testvérnek megvan a sajátos feladata, amelyet az elöljáróval összhangban végez. Nekem az említett szolgálatot kell ellátnom.
Az érsek úr a kinevezéskor körvonalazta a teendőimet: „Feladata, hogy megbízásomból a szerzetesi közösségeket látogassa, gondjaikat a főegyházmegyei hivatal felé közvetítse. Időnként összehangolt főegyházmegyei rendezvényeken jelenítse meg a szerzetesi élet rendeltetését és fontosságát híveink és a felnövekvő ifjúság felé.” Továbbá pedig közösen kell keresnünk az utunkat a különböző szerzetesrendekkel, szem előtt tartva főegyházmegyénk zsinati könyvének ránk vonatkozó javaslatait. Vannak olyanok, amelyek eddig is jól működtek.
Ilyen például a szerzetesrendek közötti kapcsolattartás, a szerzetesi találkozók, hivatástisztázó programok szervezése, ifjúsági programokon való részvétel, azonban vannak olyan javaslatok is, amelyek megvalósításra várnak: ilyenek például a kolostori nyílt napok szervezése, mely alkalomból közelebbről megismerkedhetnek az érdeklődők az életünkkel, a szerzetesek közös zarándoklata, továbbképzők egy-egy közösségben ugyanazon feladatokat ellátó személyek számára stb.


Áder János, Magyarország köztársasági elnöke magánemberként vett részt a csíksomlyói búcsún. Erik testvér szolgáltatta ki neki a szentségeket

A Ferenc szentatyánk által meghirdetett megszentelt élet éve alkalmából — még kinevezésem előtt — elkészült a főegyházmegye részére a plakát, amely a megszentelt élet éve logóját és a főegyházmegyénk területén szolgáló közösségeket mutatja be, illetve az Erdélyi Mária Rádióban is számos műsor volt a megszentelt életről, hivatástörténetekről. Az egyházmegye honlapjára sikerült feltölteni a közösségek bemutatkozó írásait, amelyekben a rendalapítóról, a lelkiségről, tevékenységükről, elérhetőségükről írtak. A Csíksomlyó Üzenete kegyhelylap 2015-ös húsvéti számát a megszentelt élet évének szenteltük. Az itt megjelent cikkeket átvéve, a Hargita Népe megyei napilap hétről hétre közölte, ezzel egy másik olvasótábort is megcélozva.
Július 2-ára, Sarlós Boldogasszony ünnepére, a kegytemplom búcsúünnepére főegyházmegyei szintű zarándoklatot hirdettünk. A csíksomlyói ferences kolostorban szerzetesrendeket és azok lelkiségét bemutató kiállítást nyitottunk Szerzetesek útja címmel, amelyhez hasonlót a dési, a kolozsvári és a székelyudvarhelyi kolostorban is rendeztek. A Csíksomlyói Ifjúsági Találkozón számos szerzetesközösség vett részt, így lehetőség nyílt a szerzeteseknek, hogy találkozhassanak a fiatalokkal. A különböző rendek tagjai meghívásra elmentek különböző plébániákra is, ahol lelki programokat vezettek. A szentévben került sor a Marosszentgyörgyön letelepedett Sarutlan Karmelita monostor kánoni önállóvá válására, valamint az Árkoson szolgáló Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővérei kolostorának a felszentelésére. Ez év február 2-án pedig a csíksomlyói kegyhelyen zártuk be a Megszentelt Élet évét.
Mint a megszentelt élet intézményeinek egyházmegyei felelőse szeretnénk eljutni az egyes rendekhez, találkozni a nővérekkel és testvérekkel. Pár helyre már eljutottam, és ezt szeretném folytatni, valamint közös programok szervezését is tervezem, fontoljuk meg közösen is mi, szerzetesek, Ferenc pápa hozzánk intézett levelének buzdítását: hálával nézzünk vissza a múltra, szenvedéllyel éljük a jelent, és reménnyel tekintsünk a jövőre!

— Kitartást! Engedje meg, kérem, hogy az egyik kedvenc kérdésemet ismét feltegyem: hiányzik Kaplony? És Szatmár megye?
— Igen, mindig nagy szeretettel gondolok vissza Kaplonyra, a kaplonyi nagyszerű egyházközségre. Az volt az első helyem, sokszor szoktam mondani, hogy ott alapoztam meg a papi életemet a felszentelésem utáni első három évben. Szép emlékeim vannak, s bár a nagy távolság miatt ritkán látogatok el, de mindig nagy szeretettel megyek vissza.

— Egy másik „klasszikus” kérdés: egy ferences figyelemmel követi a politikát? Legutóbb volt szavazni?
— A politikához igazából nem nagyon értek, inkább helyi szinten követem figyelemmel a politikát, persze ez korántsem jelenti azt, hogy az országban folyó politikára nagy vonalakban ne figyelnék oda. Szavazni voltam, ha másokat arra buzdítottam, hogy tegyenek eleget az állampolgári kötetességeiknek, akkor ebbe a körbe én is beletartozok.

— Nézi vasárnap este az Európa-bajnokság döntőjét? Kinek szurkolt? Melyik volt a kedvenc csapata?
— Aki közelebbről ismer, az tudja, hogy nem igazán vagyok focirajongó, az eredményeket nem tőlem fogja megtudni. De néha ismerőseimmel megnézek néhány fontosabb mérkőzést. Természetesen a magyar csapatnak szurkoltam, igazából pedig kedvenc csapatom nincs.

— Melyik nem vallási témájú könyvet volt alkalma mostanság olvasgatni?
— Regényeket szoktam olvasgatni előszeretettel, főleg a kortárs regények érdekelnek pillanatnyilag. Most éppen egy jó ismerősömtől ajándékba kapott Nádas Péter Egy családregény vége és Kubiszyin Viktor Oroszrulett című kötetét olvasom, továbbá az utóbbi időben előszeretettel olvasok interjúköteteket, mivel érdekel, hogy mások hogyan tudnak igaz, hívő, magyar emberek maradni a XXI. században.

Megyeri Tamás Róbert
forrás: http://www.frissujsag.ro