Advent III. - vasárnap



Amikor a börtönben raboskodó János Jézus tetteiről hallott, elküldte hozzá tanítványait, hogy kérdezzék meg tőle: „Te vagy-e az, akinek el kell jönnie, vagy valaki mást várjunk?” Jézus így válaszolt nekik: „Menjetek, és adjátok tudtul Jánosnak mindazt, amit láttok és hallotok: a vakok látnak, a sánták járnak, a halottak feltámadnak, a szegényeknek pedig hirdetik az örömhírt/vö. Mt 11,2-11/.

Mindannyiunknak kivétel nélkül voltak már kételyei, akár egy helyzettel szemben, hogy jól döntöttem-e? Így kellett-e tennem vagy éppen úgy kellett volna. Hanem így választottam volna, akkor milyen lenne az életem? Hogyan alakultak volna a dolgok egy személlyel szemben? Vajon nem-e fogok csalódni a személlyel? Vajon nem-e fog becsapni engem? Vagy pedig magával a jó Istennel szemben is lehetnek kétségeim. Vajon az Isten szeret engem? Vajon tényleg létezik? Vajon nem-e becsaptak engem? Vajon a vallásosság nem-e éppen csak valami ámítás, vagy éppen népbutítás?
Keresztelő Jánost úgy ábrázolja az ikonográfia, mint a „kigyúrt, erős férfit”, sőt egyes tanulmányok, mint egyik férfi ideálként mutatják be – a keményt aki kint él a pusztában, megvan a sajátos tápláléka, teveszőrből készült ruhát visel. Az a János van kétellyel Jézussal szemben, aki magzat korában felujjongott édesanyja Erzsébet méhében Mária látogatásakor. Annak a Jánosnak vannak kételyei aki megkereszteli Jézust és hallja az Atyának a hangját : „Ez az Én szeretet fiam, akiben kedvem telik, Őt hallgassátok”. Annak a Jánosnak van kételye, aki rámutat Jézusra, „Íme az Isten báránya” és Jánosnak a tanítványai közül egyesek követni kezdik. János hallja Jézusnak a tetteit miközben a börtönben ül - azért mert Heródes király törvénytelenül akart házasságot kötni, vagyis már egy házas asszonyt akart feleségül venni, János figyelmezteti, János börtönbe kerül - az, az ember akit a nép valóban szeretett, prófétának tartott, hiteles embernek, tiszteletben közösségben és hallgatnak a szavára. Elküldi a tanítványait „Menjetek kérdezzétek meg!” és Jézus csak ennyit válaszol: „Mondjátok meg Jánosnak, beszéljetek Jánosnak mindarról amit hallotok és amit láttok”, semmi egyebet nem mond Jézus, hogy János mit mondott a tanítványainak azt nem tudjuk, nem jegyezte föl a szentírás, csupán azt tudjuk, hogy Jánosnak a tanítványai az ő köre, az utána elkezdte követni Jézus Krisztust. Mai evangélium alapján, gondolkozzak el azon, hogy amikor nekem kételyeim vannak, egy-egy döntés előtt állok, egy-egy személlyel, magával a jó Istennel kételyeim vannak, mert nagyon tud gyötörni a kétely, akkor kihez és hova fordulok? Kit hívok segítségül? Kivel tudom megbeszélni a kétségeimet, a kételyeimet? Vannak-e olyan barátaim, akik valóban segítenek nekem? Ilyenkor megkérdezem-e az Úr Jézust a Szentíráson keresztül, hogy mi az amit Ő üzen nekem? Imádságba kérdezem meg az Ő véleményét? Kik azok a személyek, akiket segítségül szoktam hívni?