Cor ad cor loquitur - Szív a szívhez szól!

A Ferences Órában Komáromi Mária

2012-03-06T05:52:00.000-08:00

A2012-ben család és társadalom témakörbenmeghirdetett Ferences Óra elnevezésű előadássorozat márciusimeghívottja Komáromi Mária hittanár, világi ferences lesz.Anyaság és istenhitcímű előadására 2012. március 18-án, vasárnap 11. 30-kor (anagymise után) kerül sor a csíksomlyói kegytemplomban.

KomáromiMária 1952-benszületett. Hittanárként Családi Életre Nevelés tanácsadó, abudapesti Sapientia Családpedagógiai Intézet egyik alapító tagjaés mentora. Főállású hitoktatóként a budapesti Pannonia Sacrakatolikus általános iskolának ugyancsak alapítója, és azintézmény hitéletének felelőse. 2000 óta a Katolikus PedagógiaiSzervezési és Továbbképzési Intézet tantárgygondozója ésegyik tantervírója. Közel tíz éve Budapest XII. kerületében aHegyvidéken férjével, a képzőművész és szintén hittanárKomáromi Jánossal Családépítő Klubot vezetnek szülők számára.

„Istenajándékának tekintem a különböző közösségek alapításátés építését, mégis az elsődleges közösség az életemben acsalád, a házastársi közösség” – vallja Komáromi Mária,aki 40 éve házas. Házasságukból hat gyermek született, akikközül egyetlen leányuk és két fiú a házasság szentségébenél, ketten szerzetesekként a ferences rendben találták meghivatásukat, egyikük felszentelt pap, és egy fiuk még velük él.„Férjemmel együtt az élet tiszteletét és a családi élet szépés nehéz valóságát úgy próbáljuk megélni, hogy abból másokis gyarapodhassanak”, fontosnak tartva életükben a magyarságtudatápolását is, hiszen – mint fogalmaz – „a nemzet az embertágabb családja, ezért illő és üdvös ismerni és szeretni,elfogadni és gyarapítani azt.”

KomáromiMária a csíksomlyói kegytemplomban 2012.március 18-án, vasárnap 11. 30-kor (a nagymise után) kezdődőelőadásában Boldog II. János Pál pápa gondolata fényében a„női géniusz”-ról, az édesanyáról fog beszélni. „Magyarulkicsit félreérthető ez a kifejezés, mert nekünk a géniuszinkább zsenit jelent, nem egyszerűen szellemet – magyarázzaKomáromi –, a nagy pápa azonban a sajátos női szellemre,lényegre gondolt. Hitemés meggyőződésem, hogy a »női géniusz« megnyilvánulásárama nagyobb szükség van, mint valaha. Tapasztalom, hogy minden nő –akiben a »női géniusz« valóban jelen van – tulajdonképpenművész: az emberi kapcsolatok, a szépség, az »Isten-kapcsolat«művésze. Intuitív, fogékonyabb az »égi dolgokra«, mintáltalában a férfi. A »női géniusz« sajátossága alényeglátás, az együttlátás, az élet szolgálata, a jövőé,amely a méhünkben is érlelődik, s a szívünkben is.

Lényegesnektartom, hogy egységben szemléljük a biológiai és szellemiatyaságot és anyaságot! Egymástkiegészítő karizmák. Az édesanya tudja, hogy amint életet sem,hitet sem lehet adni! Körülményeket lehet teremteni, természeteskörülményeket, mert: »A kegyelem nem megszünteti az emberitermészetet, hanem tökéletesíti azt! « (Aquinoi Szt. Tamás)”Komáromi Mária előadásában szólni fog ezekről a természeteskörülményekről is mint az istenhit kialakulásának segítőiről.„Az édesanya – teszi hozzá az előadó – tudja, hogy agyermekben ki kell alakulnia az ősbizalomnak és a kötődésiképességnek: először az anyával, akivel nemrég még azonos volta szívverésük is, majd az apával is ahhoz, hogy kialakulhasson abizalom és a kötődési képesség Istennel. (…) Azanya legfőbb hivatása, hogy életet adjon, kézen fogva a gyermeketKrisztushoz vezesse, és azután kettesben hagyja őket.”

(AFerences Óra áprilisi előadója Goda Gyula budapesti pszichológus,hitoktató lesz, aki A család mintközösség és annak válsága címmeltart előadást.)

Borsodi L. László

ferences sajtóreferens

Keresztút Pió atya gondolatatival

2012-03-03T21:01:00.003-08:00

Triduum a csíksomlyói kegytemplomban

2012-02-29T06:50:00.000-08:00

Háromnapos lelkigyakorlatos elmékedések a csíksomlyói kegytemplomban.

Az elmélkedéseket Timár Sándor Asztrik OFM vezeti.

Az elmélkedéseket itt hallgathatják meg!

Isten komédiásai értik a tréfát

2012-02-25T22:56:00.002-08:00

Vidáman ér véget a farsang a nagyböjt előtti utolsó hétvégén: egymást érik a mulatságok, bálok, mindenki jót derül a maskarába bújt felnőtteken, gyerekeken. A humor, bár nem idegen a kereszténységtől, mégsem annyira magától értetődő, a hit komolyságával sokszor nehezen egyeztethető össze.

Hé, srácok, jó a szerkótok! – köszönt rá néhány évvel ezelőtt farsang tájékán a ferences habitusban másodmagával sétálgató Urbán Erikre egy fiatal fiú Szeged központjában. A megjegyzés nem volt bántó szándékú, a fiatalember még azt is megkérdezte, melyik farsangi bálra készülnek, és velük tarthat-e.

Humoros történetek mindenkivel megesnek, de nem mindenki tud önmagán nevetni. Erik testvér – ma már a csíksomlyói kegytemplom igazgatója – hosszas magyarázatba kezdett, amikor a vicc és a kereszténység kapcsolatáról kérdeztük. „A nevetés segítséget jelent azon a pallón, amely a gyarlóság és a tökéletesség távolságait köti össze – állítja. – Figyelmeztet bennünket korlátainkra, földi nyűgeinkre, átmeneti állapotunkra.”

A ferences szellemiséghez egyébként is különösen közel áll a derű, a vidámság, hiszen a rendalapító Szent Ferenc számára az evangélium valóban örömhír volt, az ő állandó derűje is az evangéliumhoz való közelségből fakadt. „Csak az tud így örvendezni, madarakkal versenyt énekelni, akár két fadarabbal is hegedülni, akinek a lelke annyira tele van mennyeiekkel, mint Ferencé” – mondta Erik testvér. Szent Ferenc egyébként ezekkel a szavakkal próbálta másokkal is megosztani örömét: „Mi Isten komédiásai vagyunk, és azért küld bennünket a világba, hogy az embereket megtanítsuk az igazi örömre!”
Az egészséges humort, viccelődést nem szabad összetévesztenünk a kárörömmel, a gúnyos nevetéssel. Erik testvér visszataszítónak tartja azokat a tréfákat, gyűlöletből eredő nevetéseket, amikor a humorizálás a másik kárára történik.

Képes volt hajnalban felkelni a vicces hittanóra kedvéért

Tóth Szabolcs – közismertebb nevén TSz – műegyetemre járt, jelenleg a Szomszédnéni Produkciós Iroda nevet viselő humorcsapat tagja. A harmincéves fiatalember azon kevesek egyike, akiknek a vicc megélhetési forrást is jelent. Számára nem kérdés, hogy igenis van helye a humornak az egyházban is.

„A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium informatikaosztályába jártam, így minden szerdán infónapunk volt, ami azt jelentette, hogy csak déli tizenkettőre kellett bemenni az iskolába – elevenített fel egy történetet a humorista. – Viszont ugyancsak szerdán volt a hittanóra is, hajnali hét órától. Mégis képesek voltunk felkelni, tudva, hogy utána megyünk haza, csak azért, mert a pap bácsi mindig néhány viccel kezdte a hittanórát, és magyarázatai is humorosak voltak. Így sokkal könnyebben megértettünk és megjegyeztünk dolgokat.”

Tóth Szabolcs számára természetes, hogy vannak olyan dolgok, amelyekről nem viccelnek. „Általában nem szeretem az olyan poénokat, amelyek bántanak valakit vagy valakiket, illetve azokat sem, amelyek túl obszcének vagy undorítóak” – mondta. A humorista nem tagadja, hogy szoktak poénkodni a vallásról és az egyházról, de figyelnek arra, hogy az a poén ne a vallás ellen legyen, ne legyen bántó.

A humor közösséget épít

Vízi Zakariást, a kolozsvári Mária Szíve templom plébánosát olyan embernek ismerik hívei, mint akiből csak úgy folynak a viccek. „XXIII. János pápa is rendszeresen imádkozott egy szikrányi humorért” – keresett a tréfa témaköréhez kapcsolódó szentszéki vonatkozást a plébános. Vízi Zakariás a liturgia keretei között óvatosan bánik a humorral, úgy érzi, az istentiszteleten megélt túláradó öröm a neoprotestáns felekezetek sajátja. A liturgián kívül viszont a közösségépítés hatékony eszközének nevezte a humort és a jókedvet. „Még amikor Erzsébetbányán voltam plébános, és a bányát bezárták, az egész településen nagyon rossz hangulat lett úrrá – emlékezett vissza egy konkrét esetre Vízi Zakariás. – Akkor határoztam el, hogy a közösségi termet megnyitom, és mindenkit szívesen láttam egy pohár pálinkára, kis beszélgetésre, amelyek rendszerint egy-egy viccel vagy vicces történettel kezdődtek. Egy idő után már annyian lettünk, hogy nem fértünk a teremben. A jó hangulat sokat számít, persze ennek még nincs köze a valláshoz, de a templomba is könnyebben be lehet hozni a híveket, ha azt látják, hogy a pap jókedvű, vidám ember.”

Tény, hogy a humor, az öröm egészségesebbé tesz, oldja a feszültséget, megfiatalítja a lelket, elviselhetőbbé teszi a megpróbáltatásokat. Persze mindenkinek vannak rossz napjai, amikor nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy reggel eltervezte. Urbán Eriket viszont – és bizonyára másokat is – a testvéri közösség ilyenkor is örömre tudja hangolni. „És ez nagyon jó” – tette hozzá végül meggyőződéssel a szerzetes.

Forrás: www.keresztalja.ro

Traktus nagyböjt 1. vasárnapján

2012-02-25T22:37:00.002-08:00

Nagyböjti naptár

2012-02-22T21:48:00.000-08:00

Az immár hagyományossá vált "nagyböjti naptár" a 2012-es nagyböjtre innen letölthető.

A szülők feladata az egyház tanításában

2012-02-21T21:17:00.000-08:00

Ft. Szénégető István 2012. február 19-én a csíksomlyói kegytemplomban kezdődő előadásában a családon belüli nevelés kérdésével foglalkozik. Az egyház erre vonatkozó tanítása néhány részletének bemutatásán túl az előadó főként a családpasztoráció során szerzett tapasztalatait szeretné megosztani a hallgatósággal. Az előadás többek között vázolni fogja a nevelés hármas tagolását is: Ölelj át! Tegyél le! Eressz el! A Familiaris Consortio szellemében mutat utat: „Nevelői feladatuknál fogva gyermekeik számára a szülők az élet tanúságtételével az Evangélium első hirdetői. Ha ezen túlmenően együtt imádkoznak a gyermekekkel, velük együtt olvassák Isten igéjét, és arra indítják őket, hogy a hitoktatás révén közelebbi kapcsolatba kerüljenek az Egyházzal és az Eucharisztiával, még inkább szülővé válnak, azaz nem csupán testi életük nemzői lesznek, hanem annak az életnek forrásai is, amely Krisztus Keresztjéből és Feltámadásából a Szentlélek megújító szeretete révén árasztja el őket.”

Kiáltás – nemzeti imádságot indít a Mária Rádió

2012-02-21T21:06:00.000-08:00

A Mária Rádió február 22-től nemzeti imát indít határon túli és anyaországi Mária-kegyhelyekről minden este 20 órától. Az ima célja, hogy a nemzetért felelősséget érző emberek együtt forduljanak Istenhez. A nemzeti imába a rádiókészülékek előtt minden család bekapcsolódhat, égő mécsessel az ablakukban jelezvén, hogy csatlakoztak a nemzetet átívelő imához.

A Mária Rádió e közös imát minden nap más helyszínről közvetíti, többek között Bodollóról, Celldömölkről, Doroszlóról, Máriapócsról, Mátraverebély-Szentkútról és Csíksomlyóról.

A Szentírás beszámol arról, hogy ha egy ember vagy egy közösség nagy bajban van, akkor teljes erejéből az Úrhoz kell kiáltania. Így kiáltott Istenhez az ellenségtől szorongatott nép, a babiloni fogságban sínylődő közösség, és így kiáltott Krisztushoz a vak Bartimeus is (vö. Bír 3,9; 1Kir 8,48-51; Mk 10,47). Isten ezt a mélyből feltörő kiáltást meghallgatja.

Nemzetünk és az egész nyugati kultúrkör sok szempontból belső válságot él át. Sokakban eluralkodott az elkeseredés, a reménytelenség. Sok embernek nincsenek eszményei, amelyekért őszintén tudna lelkesedni. Sok embert kísért a belső üresség, sivatag érzése (vö. XVI. Benedek pápa: Ubicumque semper).

A Czestochowa-i pálos szerzetesek a kommunista diktatúra legkeményebb éveiben elindítottak egy esti imádságot, amelyet ’Apel’-nek (szólításnak, sorakozónak) neveztek. Az imádság egészen konkrétan Wyszyński bíborosért szólt, de az egész népért is. Az ima a hitet és az összetartozást kifejező énekekből, egy szentírási részből és annak magyarázatából, egy tized rózsafüzérből és egy záró áldásból állt. Az imádság egyre terjedt, a rendszerváltozás után pedig a televízió is közvetíteni kezdte. Sok családi otthonban esténként a TV segítségével bekapcsolódva a Czestochowa-i Apel imádságba, az egész család együtt szólítja az Istent.

A magyar népnek is elemi szüksége lenne arra, hogy Istenhez kiáltson. A Mária Rádió ezért Hamvazószerdától, február 22-étől minden este nyolc órától közös imádságot indít anyaországi és határon túli Mária-kegyhelyekről.

A közös ima jeleként, aki teheti, egy mécsest tegyen ki az ablakába, kifejezve ezzel, hogy abban az otthonban jelen van Krisztus, a Világ Világossága.

Magyar Kurír

Nagyböjt kezdetére

2012-02-20T22:04:00.000-08:00

A kentaur

2012-02-20T10:22:00.001-08:00

Fáj az a pont, ahol az ember és Istentalálkozik, összeilleszkedik. Michelangelo festménye, az emberujja és Isten ujja. Chagall hegedűi és kifordított nyakúszerelmespárjai. József Attila külvárosi életérzése. BohumilHrabal, az utca kövezetére elhelyezett névtáblája, hogy az emberletapossa és a kutya lepisilje. Van Gogh levágott füle mint azsenialitás és őrültség határa. Jácint testvér bevezetőelmélkedése a tékozló fiúról. A „tudom hogy semmit sem tudok”- Szókratészi állapot. És a többi ... és a többi. Ez az, amiéltet.

Elnyom az otthontalanság, a félig bent és a félig kintállapot. A természet zordsága és szépsége. Lázasan keresekvalami fogódzópontot, valami biztos, szilárd földet, hogy lábamatmegvethessem. Mint a csiga, magammal hordom a házam. (A csigákszeretkezése, egy májusi esős délutánon a szegedi rendházkertjében.) Valami szilárdat keresek, valami biztosat, ami betölt,eltölt, megtölt. Ez a hiány talán otthontalanságomnak az oka,üres, rés, küszöb - ahol belép az Isten. Temetési menet.Kiköptek a földre. Térre és időre. Mély bizonyságot keresek,ami az öröm érzésével tölt el. O fericire interioară.Szembenézek a halállal, a pusztulással, a leborulással. Valamitkéne adnom. Oda kellene nyújtanom a kenyeres kosarat a levesestálat - önmagamat. Nem értek semmihez. Alkalmatlan vagyok. Neméletrevaló. Puszta, haszon nélküli szemlélője vagyok avilágnak, a tárgyaknak, az embereknek. Nincs semmi érdeklődésiterületem. Engem csak a puszta, csupasz létezés érdekel. Az emberhelye, a dolgok rendje, a tárgyak formája. Magát boldogítani nemtudó ember érdekel. Ezért lázasan keresem mindazt, ami - akielárul valamit az emberről. Minden apró részlet, eldobottújságpapír, cigarettavég, szimbóluma az EMBERNEK. Tánc. Tánc.Tánc. Táncolni örökké. Fiatal balettáncosok a színpadon, a„Tavaszi szél vizet áraszt”c. énekre táncolnak és dalolnak.Az egyik kezüket az ég felé, a másikat az ember felé tárják.Vertikális é Horizontális. Isten - ember. „Semmi nem tárja felannyira a szakadékot szép szavaink és valóságos lényünkközött, mint a megpróbáltatások, főleg a halál” (BernardSesboüé). A kentaur sorsa ez. Minden Emberé. Előbb vagy utóbb.

Ima hivatásokért

2012-02-20T07:25:00.000-08:00

Szeplőtelen Szűz,az igaz Isten Anyjaés az Egyház anyja,nézd, milyen nagy a te aratásod;járj közben az Úrnál, hogy Isten népea szentségre éhezzék.

Adj nekünk bőségesenpapi és szerzetesi hivatásokat,akik erősek a hitbenés szorgosan osztogatjákIsten szent titkait.Ébressz készségeta fiatal nemzedékbenIsten nagyszerű szolgálatára.Ámen.

Boldog II. János Pál

Csiksomlyó a kegyhely IV.

2012-02-20T06:46:00.001-08:00

A hanganyag lejátszásához kattints a fekete háromszögre!

Ünnepi programok a csiksomlyói kegytemplomban

2012-02-16T23:53:00.000-08:00

Bízni Istenben és akarni a gyógyulást

2012-02-15T00:40:00.002-08:00

Szentmise a betegek világnapján
A Szűzanya lourdes-i jelenésének napját, február 11-ét II. János Pál pápa húsz évvel ezelőtt a betegek világnapjává nyilvánította. A csíksomlyói kegytemplomban szombat délelőtt mutattak be ünnepi szentmisét a betegekért és az őket ápolókért, gondozókért.
A betegek világnapja alkalmából celebrált szentmisét szombat délelőtt Tamás József püspök a zsúfolásig megtelt csíksomlyói kegytemplomban. Szentbeszédében Boros Károly felcsíki főesperes Szűz Máriát követésre méltó eszményképként állította hallgatósága elé.

„Ahogy Mária felkereste Erzsébetet, hogy segítségére legyen, ugyanúgy Isten minket is megszólít, hogy segítségére legyünk embertársainknak. Hiszen Isten számára nincs „leírt” ember, bíznunk kell Istenben, és akarnunk is kell a gyógyulást. Az Istenbe vetett hit és bizalom mellett a másik nagyon fontos tényező a gyógyulásban a saját akarat. A jó úton maradni, oda visszatalálni Isten segítségével és saját akaratunkból kell” – hangsúlyozta a szónok.
A betegség mellett az öregedés is sok nehézséget hoz az ember életébe, de „az Isten és magunk közötti szeretet fenntartása, a lélek visszaemelése Isten szeretetének fényébe széppé teheti ezt a nehéz időszakot is. Ennek a szeretetnek a megéléséhez nyitott lélek szükséges, el kell csendesedni, hiszen csendben érlelődik meg a lélek. Szenvedés, kereszt nélkül nincs megváltás, a keresztünket pedig nem nyűgnek, nem büntetésnek, hanem feladatnak kell tekintenünk” – figyelmeztetett Boros Károly főesperes.
A szentmise végén kiszolgáltatták a betegek szentségét: az ima után szentelt olajjal kenték meg a betegek homlokát és kezét.
Takács Éva, Hargita Népe

Betegek Világnapja Csíksomlyón - képriport

2012-02-13T03:18:00.001-08:00

Szentmise - Évközi VI. vasárnap

2012-02-12T20:26:00.000-08:00

Szentmise a csíksomlyói kegytemplomból

A Szentmisét bemuatja Urbán Erik OFM, szentbeszédet mond Böjte Csaba OFM

A Betegek világnapjára emlékeztek

2012-02-12T03:23:00.001-08:00

A Betegek világnapjára emlékeztek

Boldog II. János Pál pápa kezdeményezésére 1993 óta február 11-én tartják a Betegek világnapját. Évről-évre egyre többen zarándokolnak el e napon a csíksomlyói kegytemplomba, ahol a szentmise végén kiszolgálják a betegek szentségét.

Tekintse meg fotógalériánkat,

nézze meg videónkat!

„A Boldogságos Szűz Mária nagy szeretettel és gondossággal siet a gondokkal küszködő gyermekeinek a megsegítésére. Így sok beteg fordul hozzá, a Betegek Gyógyítójához, akik elzarándokolnak a Szűzanya számára szentelt kegyhelyekre. Ezért jöttünk ma ide, a csíksomlyói Szűz Anya szentélyébe, hogy az ő közbenjárását kérjük. Mária jelenléte olyan bizalmas, hogy nem állhatunk meg Máriánál, minden figyelmünk az ő szent fiára összpontosul” – mondta a szentmise kezdetén Urbán Erik OFM, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója.

II. János Pál pápa húsz évvel ezelőtt a Betegek világnapjává tette ezt a napot. Betegeinket Jézus Krisztusnak szeretnénk ajánlani, és elé hozni azokat is, akik gondozzák a betegeket, akár a családi otthonban, akár a kórházakban – fogalmazott felajánlásában a szentmisét celebráló Tamás József, a gyulafehérvári Főegyházmegye segédpüspöke.

Boros Károly felcsíki főesperes imára buzdított prédikációjában

1858-ban ezen a napon jelent meg először a Szűzanya Lourdes-ban egy 14 éves francia lánynak Bernadett Soubirous-nak. A látomások ismétlődtek, majd február 15-én a sziklabarlangban csodatevő forrás fakadt. A jelenések helyén 1864-ben templomot építettek, ahova évente több százezer hívő zarándokol gyógyulást remélve testi, lelki bajaira.

Boros Károly felcsíki főesperes, csíktaplocai plébános prédikációjában arra biztatta a híveket, hogy kérjék az Urat, hogy meggyógyuljanak. „Vigyük oda kitartóan, nap mint nap Isten elé kérésünket, hogy gyógyítsa meg a mi beteg szívünket, a beteg gondolkozásunkat, a beteg magatartásunkat, gyógyítsa meg betegségeinket testi bajainkban is.” Szentbeszédében arra is felhívta a figyelmet, hogy szenvedés, kereszt nélkül nincs megváltás. „Isten akaratával megegyező módon kell mindig kérjük. Nem mintha az Úr nem akarná a mi gyógyulásunkat, a mi üdvösségünket, de imáinkban mindig föltételesen tegyük oda, Uram, ha te jónak látod azt, hogy én kigyógyuljak bajaimból, betegségeimből, gyógyíts meg engem!

Tamás József püspök a betegek szentségét is kiszolgáltatta

A szentmise végén kiszolgáltatták a betegek szentségét. A kiszolgáltatás a Szent Jakabi módon történt, a pap a beteg fölé tette kezét, imádkozott érte az Egyház hitében, majd a püspök által megáldott olajjal megkente a beteg homlokát és kezét.

Iochom Zsolt tudósitása

Forrás: www.szekelyhon.ro

Assisi Szent Ferenc

2012-02-11T23:44:00.001-08:00

Csak a Szent István-i örökség ápolása mentheti meg a családot

2012-02-07T01:08:00.000-08:00

Családjaink jövőjét az biztosítja, ha családi szinten is megélik katolikus hitüket – vallja Jakubinyi György érsek, aki nemcsak a közös imát tartja fontosnak, hanem azt is, hogy a családtagok együtt reméljenek és tudjanak egymásnak megbocsátani.

Hogyan látja főegyházmegyénkben a családok helyzetét?

– Mint főpásztor csak „otthonunkról”, vagyis a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségről szeretnék nyilatkozni. Huszonegy év „demokrácia” óta megtapasztaltuk azt, mit jelent globalizálódó világban s ugyanakkor az Európai Unióban élni. Ami a kommunizmus alatt tilos volt – pl. az abortusz –, azt a demokrácia mint szabadságvívmányt engedélyezte. A fordulat után a katolikus magyar anyák is sort állnak a kórházakban terhességmegszakítás végett. Ez pedig a család meggyilkolását jelenti, mégpedig annak forrásánál. Egyébként az abortuszt illetően Románia az Európai Unióban első helyen áll, s ebben sajnos katolikus családjaink is részt vesznek. Azt mondhatom, hogy főegyházmegyénk családjaira is jellemző az, ami az egész országra, de minden rosszban kisebb százalékban vesznek részt az átlagosnál, mert katolikus hitük megvallása és gyakorlása megtartja őket Krisztus követésében. Hála Istennek, ezt a többségről elmondhatjuk.

Mi az, ami – mint főpásztort – a leginkább aggasztja e téma kapcsán?

– Főegyházmegyénk családjait nem lehet elszigetelten szemlélni. Nem vagyunk sziget. Figyelembe kell vennünk az ország és a Kárpát-medence viszonyulását a család jövőjére vonatkozólag. A globalizáció teljesen vallás- és Isten-ellenes. Elég, ha például a gender revolutionra, a nemek közötti különbségek eltörlésére gondolunk. Égbe kiáltó, természetellenes bűn, mégis ezt kívánják egyes csoportok az Európai Uniótól. Nem elég az, hogy máris kihagyták Isten nevét és keresztény gyökereink említését az európai alkotmányból? Ugyanakkor bátorító számunkra, hogy az új magyar alkotmány hitvallással kezdődik, nemzeti imánk és himnuszunk kezdő szavaival: Isten, áldd meg a magyart!

A tejles cikket a Gyulafehérvári Érsekség honlapján olvashatja.

Katt Ide!!!

Csiksomlyó a kegyhely 3.

2012-02-03T13:53:00.000-08:00

A hanganyag lejátszásához kattints a fekete háromszögre!

Gyertyaszentelő Boldogasszony napja Csíksomlyón

2012-02-02T10:16:00.000-08:00

Az ünnepről készült videófelvételt itt tekintheti meg!

A fény és atalálkozás ünnepe. Február 2-án, negyven nappal karácsony utána csíksomlyói kegytemplomban Gyertyaszentelő Boldogasszony napjátünnepelték, mely a karácsonyi liturgia befejező eseménye és aszerzetesek világnapja is egyben.

Gyertyaszentelő Boldogasszonynapját ünnepelték a csíksomlyói kegytemplomban

„Ma van az a boldog nap, amikor arra emlékezünk,hogy Jézust Szűz Mária és Szent József bemutatta a templomban. Őezáltal látszólag csupán az ószövetségi törvénytteljesítette, voltaképpen hívő népével találkozott. Az aggSimeon és Anna próféta asszony felismerte az Urat, és örvendezvetettek tanúságot” – fogalmazott az ünnepi szentmise kezdeténUrbán Erik OFM, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója. SimeonJézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnaknevezte, innen ered a gyertyaszentelés ma is élő szokása.Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe a fénynek és a találkozásnakaz ünnepe lett, mert ekkor találkozott Krisztus az emberiséggel.

„A mai ünnep arra figyelmeztet bennünket, hogyJézus megnyilatkozik az emberiség előtt. Az agg Simeon karjábavette a gyermeket és jövendölt: most már elbocsáthatodszolgádat, Uram, szavaid szerint békességben, hiszen láttákszemeim az Üdvözítőt” – idézte a Biblia szavait a ferencesszerzetes.

A gyertya ma már más funkciót tölt be, mintrégen, nem kifejezetten világításra használjuk, de ott van azünnepi alkalmakkor az asztalon, ott van az oltáron, szívesenimádkozunk gyertyafény jelenlétében. A szentelt gyertyátmegnyújtják a beteg ágyánál, mikor imádkoznak vele vagy érte,de meggyújtják rossz idő esetén is.

A megszentelt gyertyákat ahívők haza vitték otthonaikba

„A gyertyafény számunkra Krisztus világosságátjelképezi. A gyertya, míg világosságot bocsát ki, önmagátemészti. Mi is, amíg másokat szolgálunk, önmagunkból adunkvalamit, de ez az emésztés nem okoz fáradtságot, nem leszünkkevesebbek, hanem mindig többek leszünk általa” – fejtette kiErik testvér.

Ezen a napon azért szentelik meg az emberitermészetünket jelképező gyertyákat, hogy az isteni Fénykiáradjon és eltöltsön minden embert.

Iochom Zsolt - tudósítása

Melyik vagyok ÉN? Melyik vagy Te? Melyik szeretnénk lenni?

2012-01-29T20:51:00.000-08:00

Egy leány panaszkodott az édesapjának, hogy rosszul mennek a dolgai. Belefáradt az állandó eredménytelen harcba. Nem tudta, hogyan menjen tovább az életében, mert kimerültnek érezte magát. Úgy tűnt számára, hogy valahányszor megold egy problémát, mindig új probléma jelenik meg életében.
Édesapja szakács volt. Kézen fogta őt és elvitte a munkahelyére. Fogott három fazekat és vizet forralt bennük.
Amikor forrni kezdett a víz, az egyikbe sárgarépát, a másikba tojást és a harmadikba kávészemeket rakott. Főzés közben egyetlen szót sem szólt, csupán rámosolygott a leányára. A lány türelmetlenül várakozott, magában azt kérdezve, vajon mit akar tenni az édesapja. 20 perc elteltével apja eloltotta a tüzet, majd egy tálba rakta a tojásokat, egy tányérba a sárgarépát és kitöltötte a kávét egy csészébe.
Ezután megkérdezte lányától:
- Kedvesem, mit látsz itt?
- Tojást, sárgarépát és kávét - válaszolta.
Ekkor arra biztatta, hogy tapintsa meg a sárgarépát. A lány megtapintotta és érezte, hogy puha. Ekkor arra kérte, hogy hántsa le a tojás héját és a lány, érezte, hogy a tojás nagyon kemény. Ekkor arra kérte ott, hogy kóstolja meg a kávét. A lány nevetve kortyintott az illatos nedűből, majd megkérdezte:
-Mit jelentenek mindezek, apám?
Az édesapja elmagyarázta ekkor neki, hogy mind a három elemet ugyanolyan körülmények közé helyezték: forró vízbe.
Csakhogy mindhárom elem különbözőképpen reagált erre:
A sárgarépa megpuhult és törékennyé vált.
A tojások erősen megkeményedtek.
Ellenben a kávé, megváltoztatta a vizet.
-Mit gondolsz, te melyikhez hasonlítasz ezek közül? - kérdezte lányától az apa.
Amikor a mostoha körülmények kopognak ajtódon, te hogyan válaszolsz erre?
Egy látszólag kemény sárgarépa vagy-e, akit megérint a fájdalom és elveszíti keménységét?
A tojáshoz hasonlítasz, aki képlékeny szívvel és folyékony szellemmel indul, azonban egy kegyetlen esemény után, keménnyé és rugalmatlanná válik? Te kívül ugyanolyan maradtál, azonban belül megkeseredett a szíved?
Vagy, egy kávészem vagy? A kávé megváltoztatja a forró vizet, a neki fájdalmat okozó elemet.
Amikor a víz eljut a maximális forráspontra, a kávé kiengedi legjobb aromáját és zamatát.

Ne hagyd magad legyőzni! Emelkedj sorsod fölé és az élet kegyetlenségei csupán megfelelő alkalmat jelentsenek számodra ahhoz, hogy kiengedd "édes kávé zamatodat"! A döntés a Te kezedben van!

Forrás:http://laudeturkincsek.blogspot.com

A kegyhelyek tulajdonképpen lelki klinikák

2012-01-26T07:25:00.000-08:00

Látszik a hit az embereken – fogalmazott a kegytemplom igazgatója. Urbán Erik ferences szerzetes, aki egyben a rendházfőnök helyettese is, augusztus közepén érkezett a Szűzanya lábához. Vallomása szerint örömmel tapasztalta az elmúlt néhány hétben, hogy a hozzájuk látogatókban van egyfajta törekvés a jóra, a hitben való elmélyülésre.

Csíksomlyó ismerős ugyan, de most más szemmel tekintek rá – kezdte beszélgetésünket a ferences szerzetes. Mint fogalmazott, korábban ugyan többször megfordult a kegyhelyen, ám számára mindenképpen nagy ajándék Istentől, hogy itt szolgálhat.
„Egyfajta kihívás ez számomra, egészen addig, amíg át nem látom a dolgokat, vagy bele nem tanulok. Viszont azt mindig tudtam és tudom, hogy a kegyhelyet nem nekem kell vezetni, igazgatni egy személyben, hanem mindig az itt szolgáló közösséggel egyetértésben. Bármit teszünk, azt nem mindig egy személyben tesszük, hanem a többi testvérrel közösen. Így bízok az ő segítségükben is” – magyarázta Erik testvér. Majd viccesen hozzátette, azt szokták mondani, az ember akkor van otthon, mikor a sötétben tudja, hol a villanykapcsoló. Ebből a szempontból úgy érzi, megtalálta a helyét a Szűzanya lábánál, főleg, hogy most már a rá háruló feladatok is kezdtek letisztázódni számára.

A ferences szerzetes munkájával kapcsolatban úgy vélte, elsődlegesen mindenképp be kell állni a már kitaposott utakba, ám idővel biztos lesznek olyan dolgok, amelyeken változtatni kell. „A világ állandó fejlődésben van, ez a tendencia a kegyhelyet sem kerülheti el. Változik a látogatók életkora, indíttatása, változik az, kit hogyan lehet megszólítani. Én azt hiszem, hogyha az idelátogatókat vidám lélekkel tudjuk szolgálni, akkor megszeretjük egymást.”
Úgy érzem, elfogadtak a hívek
Az elmúlt hetek tapasztalatairól örömmel mesélt a templomigazgató. Mint elmondta, egy hónap után úgy érzi, elfogadták a hívek. „Ha én szeretetet adok, vagy próbálok közvetíteni például a szentmisén, vagy esetleg mise után egy-egy jó szóval, akkor azt visszaadják az emberek” – árulta el Erik OFM. Kiemelte, nem érzi, hogy a közösségben hátrányban lenne azért, mert ő a legfiatalabb. Sőt, a testvérek úgy tartják, inkább előnyére válik ez, hiszen fiatal lendületet hozott a ferencesek közé.
A szeretet a legfontosabb
„A legfontosabbnak szolgálatom során azt tartom, amit papi jelmondatomnak is választottam a II. Vatikáni Zsinat dokumentumából: a szeretet és annak műve marad meg (GS 39)” – magyarázta a szerzetes, kifejtve, egy ilyen jelmondatot nem csak úgy választ az ember, hanem átgondoltan teszi azt. „Bár mindössze három éve vagyok pap, előző szolgálati helyemen, Kaplonyban tapasztaltam azt, hogy ha szeretetet ad az ember, azt valóban vissza is kapja” – részletezte.
Beszélgetésünk további részében néhány olyan élményről is beszámolt, melyek még jobban megerősítették abban, milyen felemelő érzés Csíksomlyón szolgálni. Egyik nap egy édesanya látogatta meg a kolostort, két kovácsolt keresztet tartva magánál. Azt kérte, áldják meg azokat, mert új házuk tetejére kerülnek majd. Volt olyan is, hogy egy fiatal házaspár életük legfontosabb „kegytárgyát” hozta áldásra, újszülött kisbabájukat. „Megható volt látni, hogy valakik fontosnak tartják ezeket” – tette hozzá a templomigazgató.

Szerinte őszinte szándékkal látogatnak az emberek Csíksomlyóra, hiszen nagyon sok olyan teher van, amit ott tesznek le, a Szűzanya közbenjárását kérve. „Biztos, hogy nagyon sok hit növekszik itt, ami fontos jellemzője kell legyen a kegyhelynek. Maga VI. Pál pápa mondta, ezek a helyek tulajdonképpen lelki klinikák. Más szavaival élve, jó ide Csíksomlyóra jönni, egy kicsit elcsitulni a Jóistennél” – mondta a szerzetes. Erik testvér egyik legfontosabb feladatnak azt látja, megerősíteni hitében azt, aki a kegyhelyre látogat. Aki pedig turistaként érkezik a Szűzanya lábához, azt valahogy az Istenhez vezető útra kellene csalogatni.
Élete több meghatározó eseménye köti Csíksomlyóhoz
P. Urbán János, fr. Erik OFM 1981. január elsején született a Szatmár megyei Krasznabélteken. Csíksomlyóhoz életének több meghatározó eseménye kapcsolódik: az egyéves jelöltidejét töltötte a kegyhelyen, majd ugyancsak ezen a helyen tett örök fogadalmat 2006-ban, és rá két évre szintén a Szűzanya lábainál szentelte pappá dr. Jakubinyi György érsek. A szerzetes Csíksomlyóra kerülése előtt mintegy három évig volt a kaplonyi ferences kolostor házfőnöke. Papi jelmondata: „A szeretet és annak műve marad meg. (GS 39)”.

Rédai Botond
www.szekelyhon.ro

Szerelem, hűség, válás a hormonok világában, avagy a hatodik parancsolat a biokémia nyelvén

2012-01-25T03:42:00.000-08:00

Dr. Gloviczki Eszter 1977-ben született Budapesten. Az orvosit a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán végezte 2004–2010 között. Öt gyermek édesanyja, és orvosi munkája, illetve családanyai teendői mellett 2000-től felnőtt megtérők hittanóráját is vezeti.

Előadásában arról beszél, hogy mit jelent a hatodik parancsolat a biokémia nyelvén. Mint fogalmazott: intenzív kutatások eredményeképpen feltérképeződni látszik, hogy milyen konkrét biokémiai, hormonális, molekuláris változások eredménye a szerelem, a „beleszeretés-kiszeretés”, a házasság izzása vagy kihűlése és az, hogy honnan ered a vágy, amely hűtlenséghez, vagy esetleg a rossz választáshoz vezet. Mondandójában arra kíván rámutatni, hogy mit tehetünk tudatosan élni akaró emberként azért, hogy ilyen molekulárisan irányított belső háborúban mégis egyre mélyülő, szép és igaz házasságban élhessük le az életünket. Melyik molekulasereget hogyan lehet és kell – kiégés, válás, hűtlenség és fájdalom helyett – a kapcsolat izzásának, virágzásának szolgálatába állítani, hogy teljesülhessen: „mert erősebb a szerelem, mint a halál, lángjai a tűznek lángjai, az Úrnak lángjai”.

Csíksomlyó a kegyhely 2.

2012-01-21T22:26:00.000-08:00

A hanganyag lejátszásához kattints a fekete háromszögre!

Csíksomlyó a kegyhely 1.

2012-01-21T21:32:00.000-08:00

A hanganyag lejátszásához kattints a fekete háromszögre!

Képek előző szolgálati helyemről, Kaplonyról

2012-01-21T20:34:00.000-08:00

Kaplony község Románia észak-nyugati részén fekszik, Nagykárolytól 4, Szatmárnémeti megyeszékhelytől pedig 40 km-re. A község összterülete 2823 hektár.

Az őskori település Kaplonyról, Kund vezér második fiáról kapta a nevét, aki ezen településen telepedett le, és nemzetsége a környező birtokok uraivá vált. A Kaplony név magyar-török eredetű szó, jelentése: tigris. Ennek ellenére a Kaplony nemzetség zászlajának címerállata mindig is a karvaly volt. Kék mezőben kiterjesztett szárnyakkal, az aranyszínű madár egy halmon áll.

Kaplony történelme szorosan kötődik az egyedülálló Ecsedi-láp történelméhez, de ugyanolyan szorosan függ össze az Ybl Miklós építész által épített európaszerte híres neoromán stílusban épült templommal, amely a település központja, és egyben legértékesebb műemléke is: évszázadok óta temetkezési helye a Károlyi grófi családnak.

A templom kriptájában nyugszik gróf Károlyi Sándor, aki a XVIII-ik században német-sváb telepeseket hozott ide Felsősvábországból, Baden-Würtenbergből, a Fekete Erdő és a Bodeni-tó vidékéről, összesen 127 családot.
Ennek következtében Kaplony zömében sváb falu lett, mely mostanra teljesen elmagyarosodott, ugyanis a település azóta többször is Magyarországhoz tartozott közigazgatásilag.
Ma, a 3200-as lélekszámú Kaplony, három vallással – többségében római katolikus – és három nemzetiséggel – 90%-ban magyar anyanyelvű – igyekszik, hogy minél élhetőbb településsé váljék. Töretlen munkakedvük, lankadatlan szorgalmuk és a lakosság mély vallásossága a biztosíték arra, hogy ez sikerül is.

Forrás: www.kaplony.ro

Kaplonyban szolgáló ferences testvérek honlapja: http://www.kaplonyibaratok.ro/

A depotálás emlékére - kényszermunkára a Szovjetunióba

2012-01-21T19:26:00.000-08:00

Emlékezünkarra a szomorú eseményre amely 67 évvel ezelőtt történt, arraaz esztendőre amely nagyon szomorúan kezdődött. Január elsőnapjaiban több ezer testvérünket hurcolták el a Szovjetunióbakényszermunkára amely jórészt fiatal legény és leány volt.Ritka volt az olyan ház, ahol ne siratták volna a férjet, anyát,fiút, leányt. Sokan ott haltak meg, talán jeltelen sírbannyugszanak. Isten fényessége beragyogta azt a sötét világot,mert vittétek a szívetekben az örömhírt, amelyet a zsoltáros a123. zsoltárban: „Ha nem lett volna velünk az ÚR,amikor ránk támadtak az emberek, akkor elevenen nyeltek volna elbennünket, úgy fellángolt haragjuk ellenünk. Áldott az ÚR, akinem adott oda minket martalékul fogaiknak! Megszabadultunk mint amadár a vadászok hálójából, a vadászháló szétszakadt, ésmi megmenekültünk. Az ÚR nevében van a mi segítségünk, aki azeget és a földet alkotta.”

Ésjött haza a számtalan levél, az itthon maradottak vigasztalására.Petőfi Távolból c. versének sorai jutnak eszembe:

„...Széphazámba ismerősök mennek;

Jóanyámnak tőlök mit izenjek?

Szóljatokbe, földiek, ha lészen

Útazástokháza közelében.

Mondjátok,hogy könnyeit ne öntse,
Mert fiának kedvez a szerencse ––
Ah, ha tudná, mily nyomorban élek,
Megrepedne a szíveszegénynek!”

Mertilyenkor érti meg az ember mit jelen az otthon, a drága otthon, mitjelent az otthon melege, a férj, a feleség ölelése, mit jelent azitthon maradt gyermek. Ekkor érzi az ember mit jelent az otthonbiztonságot adó fedelének elvesztése. Akika fogságban megtalálták a szenvedés értelmét, azok atisztulás, s remény útjára léptek. Elfogadni egy másik emberszenvedését, azt jelenti, hogy magamévá teszem az ő szenvedését,az övé az én szenvedésem lesz. De éppen azáltal, hogy aszenvedés megosztottá válik, hogy egy másik ember is jelen vanbenne, a szeretet fénye behatol a szenvedésbe.

Mamindent meg kell tenni a szenvedés csökkentése érdekében: megkell akadályozni az ártatlanok szenvedését; a fájdalmatcsillapítani kell; segíteni kell a lelki szenvedések legyőzését.Mindez az igazságosságnak éppúgy kötelessége, mint aszeretetnek, melyek a keresztény élet és minden igazán emberiélet alapvető követelményeihez tartoznak. Mi tudjuk, hogy azIsten létezik, s ezért a világban jelen van az a hatalom, amely„elveszi a világ bűnét” (Jn1,29).A hittel együtt, hogy ez a hatalom van, megjelent a történelembena világ meggyógyításának a reménye is. De ez még csak reményés nem beteljesedés; remény, amely megadja a bátorságot, hogy ajó oldalára álljunk akkor is, ha a dolog reménytelennek látszik,tudván, hogy a történelem külszínen a bűn hatalma a jövőbenis félelmetesen jelen lesz. /XVI. Benedek Spe salvi kezdetűenciklikája/

Nemszabad beletörődnünk a rosszba mondán: Ez a kicsi rossz elmúlik,és több jó úgysem lesz. Testvéreim, az örömhír az, hogy azIsten nem felejtet el minket, sötétségben ülőket, halálországában lakókat személyesen látogatott meg. Hogy törődikvelünk, hogy van jövőnk a halál után. Nem a szenvedésé, nem ahalálé az utolsó szó. Testvéreim, ez az igazi örömhír. Atöbbi csak hírecske ehhez képest. Ez a terápiák terápiája, haezt egyszer megértenénk, úgy istenigazából, hogy mindennyomorúság ellenére egyszer majd minden jó lesz, s ezt nem vehetiel senki tőlünk. Nincs az a diktatórikus rendszer, nincs az akizsákmányolásra építő társadalom, nincs az a természetikatasztrófa, amelyik ezt az örömhírt elvehetné tőlünk.

Alegrosszabb ami velünk történhet, hogy elveszítjük a képességeta jövőre, és lemondunk a szenvedélyről a jelenben, vagyis akimúlás felé vesszük utunkat. Az bírálja a világot, azt lesihol hibáznak mások, hogy elmondhassa nem érdemes jövőt tervezni.Ha így gondolkozunk nem mások fognak kiirtani bennünket, hanem misaját magunk végezzük ki önmagunkat. Nehéz életet élünk,sokak számára nem volt, nem ideális. De mély hittel, Istenbevetett mély hittel képesek leszünk jövőt tervezni, amint tettéknagyszüleink is. A valóságra kell építeni, abból kell kiindulniami van, mert mindig az van, és csak nagyon ritkán az amitszeretnénk. Tudomásul kell venni a valóságot, fel kell ismernikorunknak mire van szükségem és életünkkel erre kell választadni, és ebben társakra van szükség, akikkel lehet jövőtálmodni. Ezt magunkon kell kezdeni, nem elég a megújulás jeleitmásokon keresni. Át kell lépni a holtponton,azon a ponton, amelyen elakad az előrehaladás. Isten segítsenbennünket, hogy életünk holt pontján tovább tudjunk lépni, ésmerjünk bátran jövőt tervezni.
U.E.

Naphimnusz

2012-01-17T07:29:00.000-08:00

Ferenc e legnépszerűbbés legismertebb művének keletkezését a Perugiai Legenda meséliel minden részletével együtt (43.44.51.100fejezetekben). Az utolsó két strófa kivételével 1225 áprilisábanszületett. Az olasz irodalom umbriai dialektusban írt egyik elsőemléke ez, csak két régebbi szövegemlékről tudunk. A fordítótezért szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a per szófordítása: Áldott légy, Uram, minden alkotásod-ért-által.Sík Sándor fordítását az eredeti szerint két helyenmódosítottuk. A 12. versben Sík S. „testvérünk”-etfordít „nővérünk” helyett; a 14.-ben pedig „azUrat”, „Uramat” helyett. Szent Ferenc a természetelemeiben, a Teremtő szimbólumait látja, amelyek Istenjelenlétének titkát tárják fel. Így a természeti elemekkel éselemekben, azokkal együtt Istent imádja. Ez egy meghívás arra,hogy minden teremtménnyel együtt új életet kezdjünkingyenességben, a kegyelemnek való megadottságban. Ezzel akiengesztelődéssel felkínálja elménk és szívünkbegyógyításának lehetőségét.

Szent Ferenc perugiai legendájnak43. fejezetésben olvassuk: „Visszatérvén Alverna hegyéről(az Úr stigmáival a testén), Ferenc megállt San Damianokolostorában, ahol Klára és nővérei éltek. Itt feküdt SzentFerenc ötven napig, sőt utána sem tudta érzékelni sem nappal anapfényt, sem éjszaka a tűz világosságát, hanem állandósötétségben élt a házban és a cellácskában. Ezenfelül szemeéjjel-nappal annyira fájt, hogy éjszaka többnyire nem tudottpihenni és aludni.” (43.fejezet) Súlyos betegségében, ésgyötrődésében imádkozó emberként, a zsoltáros szavaivalIstenhez kiált: „Istenem jöjj segítségemre, tekintsbetegségeimre, hogy türelmesen el tudjam viselni őket.” (Zsolt70,12) Ekkor újra meghallja azt az édes hangot amely névenszólította a San Damianó-i keresztről: „Mondd csaktestvérem: ha valaki betegségeidért és szorongattatásaidért olynagy és értékes kincset kínálna fel neked, mintha az egész földszínaranyból volna, minden drágakő és az összes víz balzsamvolna, te azonban mindezt semmibe vennéd, és úgy bábbál ezekkelaz anyagokkal, mint földdel, kövekkel és vízzel, összehasonlítvaazzal a nagy és értékes kinccsel, amelyet kaptál, nemde nagyonörülnél neki? Szent Ferenc így válaszolt: Nagynakkellene lennie Uram annak a kincsnek és mérhetetlennek, különösenértékesnek, nagyon szeretetre méltónak és kívánatosnak. Ígyszólt hozzá (a hang): Akkor hát légy vidám testvér, ésnagyon örvendezz betegségeid miatt. Egyébként légy olyannyugodt, mintha már országomban volnál….. Hivatta társait…leült gondolkodni kezdett, majd neki fogott:

1 Mindenható, fölséges és jóságos Úr,

Tiéd a dicséret, dicsőség és imádás,

Ésminden áldás.

Amint szokása szentFerencnek Isten megszólításával kezdi a himnuszt, amelyben Úrkénttiszteli Istent, aki mindenható, fölséges és jóságos. Mélybenső izzásból, rácsodálkozásból fakadó szavakkal dicsériŐt. Az Úr mindenható ezért övé a dicsőség, fölséges, ezértdicséret illeti meg, jóságos így minden áldás tőle származik.Ez az egész költemény alapja, és szent Ferenc életét tükrözik.Kiviláglik, hogy mit tart fontosnak. Máshol is gyakran használtkifejezésekkel találkozunk. Ferenc lelke méreteinek (nagyságának)csak Isten felel meg.

2 Minden egyedül téged illet, Fölség,

Ésnem méltó az ember, hogy nevedet kimondja.

A szentírás világánakparadoxona tükröződik itt. Szent Ferenc ünnepli Isten fölségét,de az ember nem méltó, hogy Isten nevét kimondja. Máshol isszerepel szent Ferenc írásaiban a gondolat, hogy Isten„megközelíthetetlen fényben lakozik”, hogy „mi bűnösökarra sem vagyunk méltók, hogy a nevét kimondjuk” Ugyanis, hogyhavalaminek ismerjük a nevét, azt kimondjuk, azzal mintegybirtokoljuk. Istent azonban senki nem képes befogadni, még kevésbébirtokolni. Isten nem egy olyan érték, amelyet az ember birtokolhatés magáévá tehet.

3 Áldott légy, Uram, s minden alkotásod,

Legfőképpen urunk-bátyánk, a Nap,

Aki a nappalt adja

ésaki reánk deríti a te világosságod.

4 És szép ő és sugárzó, nagy ragyogással ékes:

Ate képed, Fölséges.

A Teremtő saját magátmondja ki teremtményeiben. Lehetetlen a teremtés Teremtő nélkül.Együtt vannak, és egymásra vannak utalva. „Áldott légy,Uram, s minden alkotásod.” Így is mondhatnánk:„Dicsértessél, én Uram, és veled együtt mindenteremtményed.” A teremtményeket párban hívja megIsten dicséretére, testvér és nővér névvel ellátva:„urunk-bátyánk, a Nap” és Hold nénénk, Szélöcsénk és Víz húgunk, Tűz bátyánk ésFöldanya nővérünk. És az éneket a „Naptestvér ésföldanya nénénk” páros kerete zárja. A „Speculum”szerzője állítja, hogy Ferenc az Úr teremtményeiről szólóhimnuszt azért nevezte el a Naptestvér énekének, mert úgygondolta és mondta, hogy a nap a legszebb teremtmény az összestöbbi közül és ő hasonlít a legjobban a mi Urunkra. A nap azelső az ének teremtményei közül és az egész ének az ő jelealatt foglal helyet: „Reggel, mikor a nap fölkel, minden embernekdicsérnie kellene Istent, amiért megteremtette javunkra ezt az égitestet; hiszen nappal tőle nyeri szemünk világosságát”. Ferencujjongott és örvendezett a nap fényének. A Naptestvérmindenkinek a testvére, mindenkinek ragyog és világít. Anap képét olyan igékkel és alanyokkal alkotja meg, amelyek telvevannak erővel és mindennek az eredménye a hatalom és anagylelkűség képe a teremtmények között. Ferenc általmegálmodott és elképzelt nap újra felidézi a legősibb mitikusnap képet, amely atyai szimbólum. Az Atya képe, a„Magasságbelinek, a Mindenhatónak és a Jónak” a szimbóluma.Az új Nap pedig maga Jézus Krisztus, akinek a halálakor, a fizikainap is elsötétült. Benne felragyogott a feltámadás napja.

5 Áldjon, Uram téged Hold nénénk

ésminden csillaga az égnek;

Őket az égen alkotta kezed fényesnek, drágaszépnek!

A Hold nénénk és acsillagok éneke

Miután megénekelte a„naptestvér” dicsőségét, a nap fényét és ragyogását,Ferenc költői elmélkedésében az éjszaka fényeiről énekel:„hold nénénk és a csillagok”. Ferenc lelki ege szép, ragyogó.

A nap és a hold kozmikuskép-pár ott van az emberi psziché archeológiájában és az ősivallások mítoszaiban. Ezt a képet személyesíti meg Ferenc költőiintuíciójában: „naptestvér és hold nővér és a csillagok”.Amikor a napról beszél, akkor olyan jelzőket használ, amelyekkeltele vannak erővel, csillogással, azonban a hold és a csillagokképét szeretetteljes, gyengéd és csodálatot keltő jelzőkkelalkotja meg: fényesek, drágák, szépek. A hold és a csillagokFerenc számára világító nővérek, amelyeknek világosságamindenekelőtt felvidítják. Ezek a nőnem szimbólumai, ésegyben Klára vonásait mutatják be.

Szél testvér éneke

6 Áldjon, Uram, tégedet Szél öcsénk,

Levegő, felhő, jó és rút idő,

kik által élteted minden te alkotásodat.

Miután Ferencmegünnepelte az ég fényeinek szépségét, magára ölti/felvesziés kifejezi, belélegzi és kilélegzi a levegő dinamikuskönnyűségét/könnyedségét, amely életet ad és „fenntartja”a teremtményeket. A szelet öccsének nevezi. Mint minden más, aszél is testvére. A Szentlélektől újjá született lélek,Ferenc pünkösdi lelke, amely érzi a szél testvériségét „amelyott fúj ahol akar”, és nem tudod, hogy honnan jön, és hovámegy. Sehol nem ver állandó gyökeret, mindig nyitott a nagysugallatokra és a mély átalakulásra. A Lélek áradásánakszimbólumát látja benne, amely megújít, amely általújjászületünk, amely mindig messze elvezet romba döntve mindenakadályt. Ferenc számára minden szél jó. A szél, amely viharbanfúj, az esőt vagy jégesőt hordozza, áldott ugyanúgy, mint a hűsszellő. Számára nem létezik rossz idő. Minden idő az ő ideje.

A víz húgunk éneke

7 Áldjon, Uram, tégedet Víz húgunk,

oly nagyon hasznos ő,

oly drága, tiszta és alázatos.

Szent Ferenc a szelet avízzel társítja. Szentírási képet felfedezünk fel ebben: „Aföld puszta és üres volt, és sötétség volt a mélység felett,és Isten Lelke a vizek felett lebegett.” Hasznosnak tartja avizet, hisz szomjat olt, megmos, felfrissít, feltölt, egészségetad, és mindig a szellem purifikáló, életadó, megújító értékeseleme. Az 50. zsoltár hirdeti: „tisztíts meg izsóppal, éstiszta leszek, moss meg engem, és fehérebb leszek, mint a hó.”Ferenc a közönséges vizet énekli meg, a mindennapi vizet, az égvízét, a hasznos esőt, amely a földet áztatja, a barátságosforrást, amely a vándort felüdíti, a történelem és dicsőségnélküli patakot… Alázatos víz! Milyen meglepő és váratlanmelléknév a vízre vonatkozólag! Az alázatos Ferenc megéneklia víz húgunk alázatosságát. Azért tartja alázatosnak avizet, mert mindig lefele folyik. Ugyanakkor értékesnek, drágánaknevezi. A víz nővér képében, az ember arra van meghívva, hogyújra felismerje teremtményi mivoltát; az ember nem egy házigazda,aki saját kénye-kedve szerint manipulálhat mindent mint egytárgyat: a víz nővér testvéreként, az embernek tisztelnie ésvédenie kell az ő értékes alázatát

A tűz testvér éneke

8 Áldjon, Uram, Tűz bátyánk;

Vele gyújtasz világot éjszakán.

Ésszép ő és erős, hatalmas és vidám.

Egy dicsőítő himnusz,amely a fény ragyogásából ered: a nap ragyogása, amelymegvilágítja a nappalt és a tűz ragyogása, amely megvilágítjaaz éjszakát. Ezért van a fény, hogy szemeinkkel láthassunk, nelegyünk vakok. Szent Ferenc a szép melléknevet, a napra, aholdra, a csillagokra, és a tűzre alkalmazza, mindezek a fény ésa világítás forrásai. Ez a fény a Teremtő dicsőségérőltanúskodik. A fény a dicsőség, amely megvilágítja a szemet.Mennyire messze van gondolkodásmódunktól a „tűz” testvérkéntvaló értékelése. A Tökéletesség tükrében olvashatjuk: „aszent sohasem akarta eloltani a tüzet, sem a lámpát vagy agyertyát; oly nagy tisztelettel viseltetett ezen elem iránt.Hasonlóan azt sem engedte meg, hogy valamelyik testvér egyikhelyről a másikra hajítsa a parazsat vagy a parázsló fadarabot,mint ez közönségesen szokás, hanem megkívánta, hogy az irántvaló tiszteletből, aki a tüzet teremtette, kellő gyöngédséggeltegye le a földre.” Nagyon kifejező Ferenc párbeszéde atűzzel, az izzó vas előtt, amelyet az orvos készített elő betegszemének operálásához: „Tűztestvérem, ki olyan csodálatosvagy a teremtmények között, oly nagyon erősnek, szépnek éshasznosnak alkotott téged a Magasságbeli. Légy tehát ebben azórában könyörületes hozzám, légy udvarias, mivelhogy énmódfelett szeretlek az Úrban. Kérem a fölséges Urat is, akitéged alkotott, mérsékelje hevedet, hogy enyhe égetésedet kibírjam állani.” Az operáció után Ferenc társai felé fordult:„Ó ti kicsiny hitűek és hamar csüggedők, miért futottatok el?Igazán mondom nektek, hogy sem a tűz perzselését, sem a testfájdalmát nem éreztem.” „Ferenc számára atűz szép, erős, hatalmas és vidám.” Ferenc a lángban aszeretet titkát véli felfedezni, amely átalakítja az emberszívét, felülemelkedvén minden félelmen és kétségen.

A Földanya éneke

9 Áldjon, Uram, téged Földanya nénénk,

Kiminket hord és enni ad.

Ésmindennemű gyümölcsöt terem,

füveket és színes virágokat.

Ferenc megénekli a földanyaságát: a föld anya utal a Teremtő anyaságára. Az elsőmegjegyzés a földről az, hogy „nővér”- „nénénk”Ferencnél a föld nővér és anya egyszerre. A föld Ferenc nővére,mert mint ő is, teremtmény. Ferenc újjászületésének drámáját,az ő megtérését egy Assisi melletti barlangban élte át, ahogyanCelanói Tamás írja. A barlang titka és mélysége, mint egy anyaiöl, felszínre hozza Ferenc lelkének mélységét és megmutatkozikhivatásának végtelen és értékes kincse. Az életrajzokegyöntetűen beszélnek arról, hogy a föld barlangjaiban látotttapasztalat, gyakran megújul Ferenc életében hosszú napjai éséjszakái során. Carceri vadonjában lévő barlangok, Grecciobarlangjai, Fontecolombo, Verna zord barlangjai, nem-e élő hagyatékmindannyiunk számára, nem-e arról a titokzatos egységrőlbeszélnek a zarándokok szívéhez, amely Ferenc és a földanyanővér között volt? És életének teljén, meséli Celanói, ahalálhoz közel, Ferenc az összes teremtményt Isten dicsőítésérehívja; és mondta testvéreinek: „ha látjátok, hogyelérkezett a végső órám, tegyetek le meztelenül a földre úgy,mint tegnapelőtt láttátok, és halálom beálltától számítvahagyjatok ott annyi ideig, amennyi egy mérföldnyi út kényelmesmegtételéhez szükséges.” Ferenc földje nem egy „dolog”,nem egy áru tárgya az ember számára. Teremtmény, amely dicsériaz Urat. Ennek a dicséretnek a szavai az anyai gondoskodást fejezikki: „fönntart és kormányoz, sokféle gyümölcsöt terem ésszínes virágot”. Ebben az anyai gondoskodásban a Teremtő, aNagyfölségű gondoskodása nyilvánul meg, akit a föld dicsőit,teremtményként, mint mi. És ezért ő a mi nővérünk. Ferencújra felismeri és befogadja teremtettségének szegénységét, ésszüksége van az összes többi teremtményre létezéséhez.Szüksége van a nap fényére és a tűzre, hogy ne legyen vak;szüksége van a tiszta levegőre a lélegzetvételhez; szükségevan a földre, amely fönntartja saját testét. Ferenc költőiképében a föld nem csupán az anyag kiterjedése, amire az emberlábával ráléphet; hanem inkább haza vagy ház, amely gondosanvédi az ember életét. Mindenki nővére és anyja. Nem az ember azaki a földet, a házat és a hazát építette; már előtte megvoltalkotva a föld az ő számára, azért hogy fönntartsa éskormányozza azt. A föld befogadta az embert hosszú évek ésszázadok átalakulásában és környezeti változásokban, amelyekszükségesek voltak ahhoz, hogy az ember megtalálja a földön ahazáját és házát, amelyet fönntart és kormányoz.…Sokfélegyümölcsöt terem, füveket és színes virágokat…. Ferencköltői képében a föld nem csak különböző gyümölcsöktermelési helye, hanem különböző színes virágokkal ésfüvekkel felékesített hely. A régi életrajzok mesélik, hogyFerenc azt akarta, hogy a testvérek kertjében mindig legyenfönntartva egy műveletlen rész, ahol a fű növekedhet tetszéseszerint. II János Pál pápa így figyelmeztet: „a maitársadalom nem fogja megtalálni a megoldást az ökológiaiproblémára, ha nem vizsgálja fölül komolyan az életstílusát.A gondolkodás- és viselkedésmód igazi megfordítására vanszükség. Ehhez a megtéréshez, az üzenet, Ferenc példájátajánlja, az ő igazi és tökéletes tiszteletét a teremtésegysége iránt.”

A megbocsátás és atesti halál nővérünk éneke

10 Áldjon, Uram téged minden ember,

kiszerelmedért másnak megbocsát.

Ésaki tűr gyötrelmet, nyavalyát.

11 Boldogok, kik tűrnek békességgel,

Mert tőled nyernek majd, Fölséges, koronát.

A Perugiai legendában ésa Tökéletesség Tükrében olvasottak alapján a „megbocsátás”versszakát valószínűleg az Assisi-béli püspök és a podesztakibékítésére szánta Szent Ferenc, a „halál nővér”versszakot pedig saját halálának közeledtével írhatta. Az Énekutolsó versszaka a „földanya nővér” 1225 őszénkeletkezhetett; a „megbocsátás” versszaka 1226 júliusában; ésa halálról szóló rész 1226 októberének első napjaiban. ATeremtmények Éneke Ferenc lelkének exaltációját fejezi ki,ugyanis megbizonyosodott az „ország” elnyeréséről, ami egyhatártalan és értékes kincs, egy ajándék, amelyet szenvedéseiés gyötrődései ellenértékeként kapott. Boldogok, akikbékességgel tűrik a szenvedéseket és gyötrelmeket, mert„megkoronáztatnak”, elnyerik az „országot”, ahatártalan és értékes kincset, ajándékként. Ferenc Énekébenbefogadja az összes teremtményt létükben és tevékenységünkben,akik a Teremtő jelenlétéről tanúskodnak, rólad, Nagyfölségű,Mindenható és Jó: a nap, a hold és a csillagok, a szél, a víz,a tűz és a föld dicséri a Teremtőt. Az „ember testvér”hangja viszont hallgat. Az ember, aki megbocsát az Úr szerelméért,elviseli a gyötrődést és a szenvedést, énekké lesz:dicsértessél, én Uram, azokért, kik megbocsátanakszerelmedért…A Magasságbeli jelenléte a megbocsátó emberszeretetében van jelen. A dicséret hangja visszaadja az embert azÚrnak, aki jelen van benne, és a szeretetet hagyatékozza, amelymegbocsát és békességgel viseli a szenvedéseket ésgyötrődéseket. Szent Ferenc az 5. intelemben így ír: „Szívleld meg, ó ember, milyen nagy kitüntetésbenrészesített téged az Úristen, mikor test szerint szeretett Fiánakképére, lélek szerint pedig saját hasonlatosságára teremtett ésalkotott. És íme, az összes teremtmények, melyek az ég alatttalálhatók, a maguk módján jobban szolgálják és ismerikTeremtőjüket és készségesebben engedelmeskednek neki, mint te.És nem is a gonosz lelkek feszítették őt keresztre, hanem velükszövetkezve te feszítetted és feszíted meg újra meg újra,valahányszor a vétkekben és a bűnökben gyönyörűségedettalálod.” A Krisztusközpontúság a ferences élet ésgondolkodás támaszpontja, úgy tűnik, hogy ez, mint a legtisztábbforrás árad Ferencnek ebben az eredeti elképzelésében, az emberméltóságára nézve. Ami az ember egyedülálló méltóságátalkotja, minden más teremtmény közül, hogy a teste Krisztus képeés a lelke Krisztushoz hasonló. Az ember így válik dicsőítőhimnusszá a Teremtő számára. Krisztus van benne jelen, az őképe, és hasonlatossága. De pontosan ez a kép és hasonlatosságteszi szabaddá az embert, szabadság, amely által közeledhet ehheza méltósághoz, hogy ténylegesen önmaga legyen, visszautasítvánaz ő prototípusát, Krisztust. Ez a veszélye az emberméltóságának. Az ember bűne: visszautasítani prototípusánakújra felismerését, annak dicséretét, dicsőítését ésáldását, megtagadva önmagát, saját magából istent csinálva.Csak az ember az, aki szabadságában megvalósulhat, mint Krisztusképmása és hasonlatossága. Szeretni úgy, ahogy ő szeret,megbocsátani az ő szerelméért, elviselvén a szenvedéseket, ígybefogadva a békét, mint ahogy a Krisztus-ember tette, felemelve aTeremtőhöz dicséretének énekét.

12 Áldjon, Uram, nővérünk, a testi halál,

Aki elől élő ember el nem futhat.

13 Akik halálos bűnben halnak meg, jaj azoknak,

Ésboldogok, akik magukat megadták

teszent akaratodnak,

Második halál nem fog fájni azoknak.

Minden élőlény közül,csak az emberben van meg a meghalás tudata; ez a tudat, hogy a sajáthalálunk kikerülhetetlen végigkísér bennünket és az emberi fajalapvető jellegzetessége. Innen származik az érdeklődés életünkvége iránt. Saját halálunk tudata teszi föl félelemmel ésaggódással a kérdést saját életünk értelmére nézve. Celanóimásodik életrajza meséli, hogy Ferenc közel halálához, hívta ateremtményeket és társait, hogy dicsérjék az Urat; boldogtalálkozásban, mint egy vendéget fogadta a halált: „csakjöjj, halál nővérem”. A halál nővér éneke Ferencörömteli találkozása és befogadása saját halálának. Íme azember fejlődése, amely a haláltól való félelmét és aggódását,dicsérő és örömteli énekké alakítja át. Ferencmegkülönbözteti/elválasztja a „testi halált” a „másodikhalál”- tól. A második halál - tól kell félnünk, amelyabszolút rossz.

14 Dicsérjétek Uramat és áldjátok,

Ésmondjatok hálát neki,

ésnagy alázatosan szolgáljátok

Íme Ferenc üzenete,amelyet élete teljén figyelmeztetésképpen ajánl minden embernek.Üzenet, amelyet a teremtmények hangja különböző módon közvetítaz ember számára, megjeleníti az apaság és anyaság szépségét,a Teremtő hatalmát, bölcsességét és jóságát. Az Istennelvaló kiengesztelődés üzenete ez, amelyre mélyen szüksége van amai embernek. A teremtményekkel való kiengesztelődés üzenete ez,amelyre szükség van a mostani idők félelmében. Az erőitőlszétszaggatott embernek önmagával való kiengesztelődéséneküzenete ez. Ferenc üzenete: dicsérjétek, áldjátok, hálávalés nagy alázattal szolgáljátok az Urat. Ez az üdvösségés a boldogság útja.

(Sík Sándorfordítása, módosítással)

Magyarázat többnyire:Vincenzo Cherubini Bigi

Assisi SzentFerenc - A Teremtmények Éneke- alapján

Csíksomlyó télen

2012-01-15T06:32:00.000-08:00

Tetteim alapján...

2012-01-12T04:40:00.000-08:00

Az ErdélyiFőegyházmegye, számos más egyházmegyével egyetemben, a 2012-esévet a misszió évének nyilvánította. Minden megkeresztelt embera keresztség által küldetést kap arra, hogy elvigye az örömhírtmásoknak is. A hiteles keresztény élet tettekben és életstílusbanmutatkozik meg. Az embernek életével kell választ adnia Istenmegszólítására. „A hit ha tettek nem származnak belőle,önmagában holt dolog. (…) Azt is mondhatja valaki: »Neked hitedvan, nekem meg tetteim.« Ha tettek nélkül megmutatod nekem ahitedet, tetteim alapján én is bebizonyítom neked a hitemet”(Jak. 2, 14-18).

Gondosan megkell tisztítanunk látásunkat, hogy az eseményeken túl, az Atyaakaratát tudjuk szemlélni. Minél több a kötelességünk,feladataink, annál inkább meg kell állnunk az egyetlen forrásnál:Jézus Krisztusnál. Ő az Aki erőt ad. Az erő Tőle jön. Az Úr asegítségemre siet. A Jézusba Krisztusba vetett hit, annak azeleven hitnek a modellje, amelyekből tettek fakadnak, cselekedetekszármaznak. Ekkor már nem cselekedeteink mennyisége a lényeges,hanem a szeretet amelynek ereje, Jézus Krisztus által átformáljatetteinket. Ez utóbbi bármilyen kicsi is, lehetővé tesziszámunkra, hogy Jézussal építsük Isten Országát. Ennek amagatartásnak a beteljesítője Jézus Krisztus, akit Üdvözítőnekvallunk, akit követni akarunk. „Aki bennem marad és én őbenne,az bő termést hoz, hisz nélkülem semmit sem tehettek” (Jn 15,5-6).
„Kényemnek-kedvemnekkiszolgáltatva, feláldozva, végtelenül törékeny módon,visszafogott síráshoz hasonlóan, szívbe markoló hangon kéri asegítségemet, és ebben a könyörgésben valami parancsolórejtőzik: nyomorúsága nem szánalmat vált ki belőlem, hanemkényszerít, mikor azt parancsolja siessek segítségére” (A.Finkielkraut). Misszió éve van, küldetésünk van egymáshoz.Kapcsolatba kell lépnünk egymással, a megismert Igazságottetteinken keresztül kell megmutatnunk a világnak! Bíztatokminden jóakaratú embert, hogy tetteinkben mutassuk meg hitünketazzal, hogy a misszió évében hetente egy olyan cselekedetet tegyekamely által a hitem is megnyilvánul. Minden kornak megvoltak,megvannak a nagy misszionáriusai, akik ideális missziós munkátvégeztek azáltal, hogy az ember méltóságáért végzet munkát,összekapcsolták a hit terjesztésével. A múltra vetett pillantáslegyen a felebaráti szeretet új kísérleteinek biztató ösztönzőjeés elmélyítője!

Azt a sok jót,szépet, amit másokon keresztül kaptunk a jó Istentől, vagyáltalunk juttatott másoknak, amely által közelebb kerültünkIstenhez és egymáshoz, amikor hitünkben erősítettük egymástlevélben, beszámolóban osszuk meg, hogy gazdagodjunk. U.E.

Rendtartományunk története

2012-01-10T06:28:00.000-08:00

P. Márk József OFM előadása rendtartományunk történelméről a csíksomlyói kegytemplomban. József atyát több mint tíz éve ismerem, sok jót tanultam és tanulok tőle ma is. A legnagyobböröm számára, hogy még mindig szolgálhatja az Urat. Amegnyugvás időszaka ez, amikor egyedül lehet Istennel, amely rendkívülilelkiállapotot kölcsönöz.

Házszentelés

2012-01-09T06:50:00.000-08:00

Vízkereszt napjához /január 6/ kötődik a házszenteléshez kapcsolódó szokások, amelynek alapja a három királyok látogatása és tisztelgése az újszülött Jézus előtt.
A házszentelés, azon áldások közé tartozik, amivel valami jót idézhetünk elő, mert akit, vagy amit megáldunk, az áldás forrásává válik.

Erdélyben a középkor óta él a hagyomány: a papok és ministránsok ünnepélyesen, csengőszó kíséretében járnak házról házra, hogy elvigyék a kis Jézus hírét és áldásukkal egész évben távol tartsák a gonoszt és a szenvedést.

Csíkcsomortánban a házszentelés január 5-én volt, ahol én is segítettem.

Fotó:Ferencz Endre

Képek a házszentelésről itt.

A fiatalok nevelése az igazságosságra és a békére – a pápa üzenete a béke világnapjára

2012-01-07T13:44:00.000-08:00

XVI. Benedek pápa a nevelés összefüggésében fogalmazza meg idei üzenetét.

Szól a szülőkhöz, a családokhoz, továbbá a nevelés és képzés folyamatának minden szereplőjéhez.

„A fiatalok a maguk lelkesedésével és lendületével új reményt képesek adni a világnak."

A dokumentum teljes terjedelmében olvasható a Magyar Kurír honlapján.

Jézus Nevének Ünnepe és az IHS monogram

2012-01-02T21:54:00.000-08:00

Jézusszentnevéneksegítségülhívásabiblikuseredetűimádság,tiszteleteaszentírásbangyökerezik.„Nincsüdvösségsenkimásban.Mertnemadatottmásnév,amelybenüdvözülhetünk”(Ap, csel4,12). „...Istenfelmagasztalta,ésolyannevetadottneki,amelyfölöttevanmindennévnek,hogyJézusnevérehajoljonmegmindentérdamennyben,aföldönésazalvilágban,smindennyelvhirdesseazAtyaistendicsőségére,hogyJézusKrisztusazÚr.”(Fil –2,9-11).„Bizony,bizonymondomnektek:BármitkértekazAtyátólazénnevemben,megadjanektek.Eddignemkérteteksemmitanevemben.Kérjetekéskaptok,hogyörömötökteljeslegyen.”(Jn16,23-24)

AssisiSzentFerencrőlírja szentBonaventúra:„MidőnJézusnevétkiejtette,vagyhallotta,vidámságömlöttelkeblén,skülsejébenisegészenmegváltozott,minthamézetízleltvolna,vagyszépzenéthallottvolna.”CelánóiTamás ishasonlókatír szentFerencről:„Hányszortörtént,hogyamikorasztalhozülveJézusnevéthallotta,említette,vagycsakreágondoltis,megfeledkezettazevésről.Nézvénnemlátottéshallvánnemhallott.Sőtgyakran,midőnútonvoltésJézusrólelmélkedett,vagyénekelt,megfeledkezettútjáról,ésateremtményekhezfordult,felszólítvaőketJézusdicséretére”.

Sziénaiszent Bernardin ferences szerzetes (+ Aquila, 1444, május 20.)ezeken a nyomokon haladt. Mint népmisszionárius, amerre csak járt,Jézus neve kezdő betűit (IHS) táblára festette, s magasra emelvefelszólította az embereket, hogy tiszteljék ezt a nevet, és sohane ejtsék ki tiszteletlenül.

Sienai Szent Bernardin

Azábrázoláseredete,SienaiszentBernardinegyikprédikációjáhozkötődik.Egyszer akockajátékellenprédikált,a városbanmindenkioda hoztaeléje ajátékokatéselégették.Ajátékkészítőmestermindenmegélhetésételveszítette.Bernardinaztjavasolta amesternek,hogy kékalaponaranynapkorongonJézusnevétviselőtáblátkészítsen.Amesterembermeggazdagodott.AttólkezdveBernardinegy táblátállít felprédikációielején,Jézusnevével:IHS.Körbeszentírásiidézet:„Kinyilatkoztatomnevedet azembereknekakiket avilágbólnekem adtál(Jn 17,6);vagy „Jézusnevérehajoljonmeg mindentérd”(Filipp2,10).

SienaiSzentBernardinbeszédébentanítja:

„Ódicsőségesnév, ólegdrágábbnév, ószeretetreméltóés erőtadó név!Te oldozodfel abűnöket,te győzödle azellenségeket,teszabadítodmeg agyengéket,te erősítedmeg ésteörvendeztetedmeg anehézségekközt atürelmeseket!Te vagya hívőktisztessége,te tanítodazigehirdetőket,te adszerőt afáradozóembereknek,te emeledfel azelfáradtakat...Mindnyájanelérik avégsőgyőzelmet,akik tégeddicsérnek.”

Kapisztrán Szent János(+Újlakon, 1456. Október 23.) a nándorfehérvári csata alkalmávalbuzdította a kereszteseket, hogy Jézus nevét kiáltva vívják mega küzdelmet a török túlerővel.

Kapisztrán szent János anándorfehérvári csata során így kiáltott fel: „Készen állnaka pogányok, hogy Jézus nevét eltörüljék a föld színéről!”

A bécsi Stephansdomszentélye mögötti külső falon található egy szobor, ahonnan ahagyomány szerint Kapisztrán szent János prédikált. A barokkszoborcsoport a harci eszközök, zászlók közepette a felsőbb„mennyei tartományokkal” együtt jeleníti meg a „JézusNevéért” törököt legyőző Kapisztránt. A „győzelem” abarokk felfogásában, a győztes Kapisztrán alakja nem mutat erőt,üres kézzel áll Isten előtt, mintha Jézus Nevének /IHS/ imádásamaga lenne a harc döntő aktusa, és a lezuhanó török nemKapisztrán robusztus alakja, hanem az angyalok fölött megjelenőJézus-név láttán szenvedne vereséget. Egyik prédikációjábanKapisztrán János egy képet rajzol elénk: Szent Mihály arkangyalés Lucifer vívja harcát. A győzedelmeskedő angyal zászlajánJézus neve ragyog.

Jézus neve tiszteletére azünnepet és zsolozsmát a ferenceseknek VI. Kelemen pápaengedélyezte 1530-ban. A ferences naptárban továbbra is szerepelaz ünnep, január 3-i dátummal.

Sokmindent szeretnénk megoldani, naponta több mindennel küszködünk– azonban nem felejthetjük el – hogy nem cselekedhetünkkizárólag a magunk nevében, nem elégséges az emberi okosság, azemberi erőfeszítés, csak Jézus nevében van megoldás, az őnevében van üdvösség. Így Jézus nevében kell elkezdenünk napitevékenységünket. Rá kell irányulnia egész napunknak, és Ővele kell befejeznünk napunkat. Ez ad keretet egy igazi keresztény– Krisztus-követő életnek. Istenünk, te úgy akartad, hogyegyszülött Fiad az emberi nem Megváltója legyen, és Jézusnakhívják. Add kérünk, hogy szent nevét tisztelve a földön, színelátásának örvendhessünk a mennyben. U.E.

Újév – újrakezdés...

2011-12-31T07:06:00.000-08:00

Az Új Évmagával hozza az új kezdet lehetőségét is. Jó alkalom, hogyfontolóra vegyük mit hibáztunk el, mit kellene a jövőben másképptennünk. A megújulást, az újrakezdést a történelem egyeneséreírjuk. Megértünk a megújulásra. Csalódunk azonban ha amegújulást, a változást csak kívülről nézzük. A változáshozmindenkinek hozzá kell járulni a maga területén: család,közösség, munkahely, stb... A kapu mindannyiunk előtt nyitva áll,kérdés, hogy van-e bennünk bátorság, hogy átlépjük amegújulás kapujának a küszöbét. Még fülünkben csengFőpásztorunk karácsonyi üzenete: „FőegyházmegyénkPasztorális Terve alapján Advent I. vasárnapjától ebben aliturgikus évben a „misszió” évét tartjuk. (Misszió: latineredetű szó, küldetést jelent.) Minden keresztény a keresztségáltal küldetést kap, hogy megvigye az örömhírt másoknak is.Egyszerű hasonlat: – Ha felfedezem a hegycsúcsra vezető legjobb,legrövidebb és legkönnyebb utat, akkor szeretetből ismertetem eztmásokkal! Így vagyunk keresztény hitünkkel is. Ha keresztényhitemben és annak gyakorlásában rátaláltam életem céljára,értelmére, a földön lehetséges boldogságra – amelyelővételezi az örök mennyeit –, akkor szeretetből másokkal ismegosztom felfedezésem. Ez a misszió. Mennybemenetelkor adta meg azÚr Jézus apostolainak a missziós küldetést: „Menjetektehát, tegyetek tanítványommá minden népet!”(Mt 28,19a). És ez a főegyházmegyei missziós évünknek ajelmondata is”. Húzzukegyütt a hálót...ne adjunk teret a Sátánnak, aki mint ordítóoroszlán körbejér, és keresi, hogy kit nyeljen el. Erősenálljunk neki ellen a hitben /vö. 1Pét 5,8-9/. Nehagyjuk hogy ritkuljon körülöttünk a megértésnek, aszolidaritásnak, az egymásért vállalt áldozatvállalásnak alevegője. Ne engedjük, hogy gyengüljenek az összetartozásszálai. A 2012-es évben is küldetésünk van egymáshoz. Meg kellfognunk egymás kezét, hogy együtt tudjunk szembefordulni abizalmatlansággal, a szeretetlenséggel, a közönnyel. Felelősekvagyunk egymásért, családjainkért, városainkért ésfalvainkért, nemzetünkért...a nehéz helyzetben lévőfelebarátaink anyagi, lelki, intellektuális felemeléséért.Sokszor imádkozzuk: „Áldjon meg az Isten, minden szenvedő,jövő-magot vető, béke-szerető, vendég-szerető, igaz magyarembert ” Dsida J.: Emlékül

A fölséges ésdicsőséges Isten áldását és a Csíksomlyói Segítő Szűzanyaközbenjárását kérve kezdjük az új esztendőt, igaz hittel ésközös erőfeszítéssel. U.E.

Család -- Szent Család

2011-12-29T03:47:00.000-08:00

IX. Piuszpápa megbízott egy festőt azzal a feladattal, hogy fesse meg aföldi mennyországot. A művész sokat gondolkodott, de semmi nemjutott az eszébe. Már azon volt, hogy visszamegy a pápához ésmegmondja neki, nem tudja a képet elkészíteni, hiszen a földönnincs mennyország. Előtte azonban elment a kápolnába egy kicsitimádkozni, és ott nagyszerű gondolata támadt. Lefestette a SzentCsaládot: Szent Józsefet munka közben, Szűz Máriát rokkával,Jézust pedig játék közben. A pápa meglátta a képet ésfelkiáltott: Eltaláltad a gondolatomat! Itt a földön mennyországcsakis a názáreti Szent Családban és az ő példájukat követőcsaládokban található.

Eza kis történet rámutat arra, hogy mennyire fontos a család azember életében, de az Isten tervében is. Maga Jézus is családbanszületett, kihangsúlyozva ezzel a család szükségességét. A maikorban sajnos nem sok értéke van a családnak sem társadalmiszinten, sem pedig egyéni szinten. Talán ez elsősorban azért van,mert nincsen családi példakép az emberek előtt. Sőt a televízió,rádió, újságok pont azt hangsúlyozzák állandóan, hogy acsaládon belül is megvan mindenkinek az egyéni magánélete, amigyakorlatilag vagy azt jelenti, hogy nem is házasodnak össze, vagypedig a házasságon belül is mindenki azt csinál, amit akar. Nemvéletlen, hogy az Egyház egy külön vasárnapot szentel a SzentCsaládnak hiszen a Szent Család kell, hogy minden család példaképelegyen.

Széthullócsaládokról, kallódó gyermekekről sokat kell ma beszélnünk. Asérült lelkek egy életen át hordozzák a sebeket. S mindezrányomja bélyegét a társadalomra. A mai ünnep azt bizonyítja,hogy a házasság és a család lehet földi mennyország is, haolyan egység és szeretet uralkodik a családtagokban, mint amilyenszeretet össze-kötötte Máriát Józseffel és a Gyermekkel.

Pásztorjátékok a ferences templomokban

2011-12-27T02:45:00.000-08:00

Előadja: A csíksomlyói ferences ifjúsági csoport (Csifff)

Előadták a kaplonyi hittanosok

Karácsonyi előadás Udvarhelyen

Pásztorjáték a kolozsvári ferences templomban

Nem egyformák az embersorsok...

2011-12-26T03:27:00.000-08:00

Pár nap volt karácsonyig. Az erkélyeken ott bújtak már a fenyők, délutánonként furcsa, szürke homály úszott a levegőben. Az asszonyok derűs pánikkal hordták haza kosaraikban az ünneprevalót. Gonddal vették számba a család apraját, nagyját, hogy legyen mindenkinek valami kedvére való az ünnepi asztalon. A kirakatok előtt gyerekek ácsorogtak, szemükben vágy és gond. A kirakat őrzi még, amit maguknak szeretnének, és drága kincsként rejtegeti, amit édesanyának, apának, testvérnek szánnak – ha elég a pénz.
Magas, szőke asszony állt a boltban a többiek között. Már nem fiatal, de nem is öreg annyira, hogy ne vinné a lendületet, ha rezonált a szíve. Most kedvtelenül tartja a kosarát.
- Mit is… Dió nem kell, ezidén nem süt beiglit. A porcukor is elég. Karácsonyfadísz… Jó lesz a régi. Szaloncukorból kell majd fél kiló, több nem, úgyis megmaradna. Hiszen nálunk nincs gyerek. S ismétli valami hangtalanul benne: - Nincs gyerek… nincs gyerek… Nincs gyerek.
Nem is volt soha. Pedig lassan már unokája lehetne. Gépiesen nyúl a tej, kenyér, vaj után. A pénztárosnőre rámosolyog, de színtelen hangon diktálja: - csak a mindennapi: tej, kenyér, vaj…

Otthon a leveles szekrényben egy kicsi csomag volt beszorítva. Látszik, nem előre készítették. A látogató hiába csengetett, nem akart dolgavégezetlenül elmenni, becsomagolta abba, ami a keze ügyébe került. Az asszony szórakozottan bontogatja. Két kicsi terítő és egy cédula hull ki belőle. Éva írta. Éva az Asszony barátnőjének a lánya. A barátnőt alig fél éve kisérték ki a temetőbe. Hiába készült negyvenévesen nagymamaságra, az első unokát már nem láthatta. Az Asszony meghatódottan nézi a terítőcskéket. - Milyen kedves Éva, hogy a kisgyermek új gondja mellett rám is gondolt. Talán nekem kellett volna? - fut át rajta a gondolat.

Fátyolos szemmel olvassa cédulát: „Szerettem volna személyesen… ez az első karácsony édesanyám nélkül…Meg akartam kérdezni annak a püspökkenyérnek a receptjét, amit ő sütött nekünk minden karácsonyon… Ha tudja Ilonka néni, írja meg ezen a lapon, én már próbáltam könyvből, de nem olyan lett…”
A megcímzett postai lap a földre hullt. Felveszi, elolvassa a címzést, mintha csak ellenőrizné. Nem rendezett benne még terve, értelme nem formálta gondolattá, de szíve viszi a tetteit. Dobozokat kattint, fiókokat húz, ajtót nyit. – Mazsola nincs itthon, a cukor nem elég, mák is kell. Sütök húst is nekik… Szaloncukor két doboz kell, egyik nekik, másik nekünk…
Kabátját visszaveszi, az előszobában állva írja meg a lapot: „Kislányom! Légy nyugodt, annak a püspökkenyérnek a receptjét ismerem. Megsütöm. Sütök kalácsot, beiglit is, hiszen van dolgod elég Istvánkával… Te csak rá ügyelj. Pista vegyen karácsonyfát, a rávalót én viszem Édesanyád helyett…”
Nagyot sóhajt, mikor befejezi. Szeme még fátyolos, de a hangtalan hang ott belül most lágyabban szól: „Mert nem egyformák az embersorsok. Nekem ez adatott: ahol hiányzik valaki, oda kell beálljak.” „ Az igazi család sem lehet mindig együtt az ünnepen, nekem ilyen szétszórt családom van. Sokfelé rakta le őket Isten. Törődnöm azzal kell, aki éppen jelentkezik.” Mosolyog. „Szétszórtan élünk, de egy az asztalunk. Csak erővel bírjam, kicsit késő van már.” És bírta erővel…
Másnap ünnepi kalács illata töltötte el a konyhát. Kicsi gyermekholmi, szaloncukor, ajándék feküdt az asztalon. Arca kipirult, szomorú szeme ragyogott.
– Ezt elviszem nekik, ez nekünk marad… Nem, diósból még egy kell, hiszen minden évben küldtek csomagot vidékre Kálmán bácsinak. Ezt is meg kell mondjam…

Gondosan csomagolt, de a sporttáska cipzárját nem tudta behúzni. A hétköznap délutáni villamosban szétterült a frissen sült kalácsok árulkodó illata, s bennük az ünnep otthont ígérő öröme. Míg féltő gonddal tovább tette csomagját, az egyik beigli vége kinevetett a papír alól. A szemben ülő férfi elmosolyodott: Cinkos rosszallással hangjában kérdezte: - Viszi a gyerekeknek?
Az asszony megrezzent. Én ekkor már mellette álltam, és ismertem csomagja titkát. Amíg a villamosra vártunk, elmesélte. Szememmel bíztattam, hogy válaszoljon. Az útitárs újra kérdezett: – A gyerekeknek? Ő kipirult arccal, boldogan válaszolt: – A gyerekeknek, meg az unokának! Hála Istennek, van hová vinnem…
A villamoson csend volt és béke. Talán egyre gondoltunk valamennyien: Milyen boldog ez az ember, milyen szép karácsonyi öröme van!
www.laudetur.hu

P. Ervin OFM gondolatai

2011-12-25T21:29:00.000-08:00

Széllyes Sándor: Székely Karácsony

2011-12-25T08:56:00.000-08:00

Hóba temetkezett csíki havasokon,
Áron – egymagában – fenn a Madarason
– Uram, – fohászkodik – Fiad megszületett,
Karácsony este van… Hogyha megteheted,
Te, aki rendezed ezt a nagyvilágot,
Jutass nekünk is egy kicsi boldogságot.
– Hallottalak, Áron, de nem mondtad kinek?
– A népemnek, Uram, szegény székelyeknek.
Az Úr kicsit hallgat, majd így szól: Áron!
Jókedvemben kaptál… legyen úgy… nem bánom.
De még mielőtt a kérést teljesítem,
Valamit meg kéne magyarázni nekem:
Én a székelyekről hallottam eleget,
Mondtak már rólatok hideget, meleget…
Tudom – hívők vagytok –, sokat imádkoztok,
De szidásomban is világelsők vagytok.
Hallom, magatokat székelynek valljátok,
S kiválasztott népem neveit hordjátok:
Áron, Ábel, Mózes, Dániel és Dávid,
Az egész Biblia – egész Ábrahámig…
Ha jól meggondolom, szinte már úgy vélem,
Hogy Csicsó – Názáreth, s Ditró – Jeruzsálem.
Aztán – ha jól értem – magyar a beszéded,
S mégis a székelyek boldogságát kéred…
Miféle náció, ha a nyelve magyar?
– Ó, Uram, – szólt Áron – a székely is magyar,
Csak egy kicsivel több.
Úgy legalább három vagy négy fokkal.
Ott állt a sok fenyő keményen, vigyázban,
Gyertyák pislákoltak ezer csíki házban,
Megkondult Csíksomlyó máriás harangja,
S szelíd korholással szólott az Úr hangja:
– Jól van, Áron fiam, és most tartsunk rendet:
Ez a „kicsivel több” megmagyaráz mindent.
Én megértettelek, és most érts meg te is:
Kicsivel ezért több a szenvedésetek is.

Széllyes Sándor (Mikháza, 1932 – Marosvásárhely, 2006); rímfaragó, népdalénekes. A Bolyai Farkas Líceumban érettségizett 1951-ben, majd tanított. Évekig munkaszolgálatos volt, ezt követően pedig a marosvásárhelyi konzervgyár alkalmazottjaként dolgozott. A Székely Népi Együttes megalakulása óta a társulat énekese, egy ideig művészeti vezetője is. Feledhetetlen fellépéseiért Rákóczi-elismerésben részesült, „humorban gazdag székely góbéként” tartották számon.

Greccio, a ferences Betlehem titka

2011-12-24T06:15:00.000-08:00

„Gyermek születettnékünk! Fiú adatott nékünk, s a fejedelemség az ő vállán. Ezlesz az ő neve: a nagy Határozat Hirdetője (Iz 9,5).

Az Ószövetségben azIstennel való találkozás az Ő szavain keresztül történt.Istent soha nem láthatta senki, az emberré lett Ige nyilatkoztattaki (vö. Jn 1,18). Ezt valljuk meg a Hitvallásban: Hiszek az egyÚrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki azAtyától született minden idő kezdete előtt, Isten az Istentől,világosság a világosságtól, valóságos Isten a valóságosIstentől; született és nem teremtetett, az Atyával egylényegű,és minden általa lett. Mi hisszük és valljuk, hogy a NázáretiJézus, aki Nagy Heródes király és Augustus császár idejébenIzrael egy leányától, zsidóként, Betlehemben született,foglalkozására nézve ács, akit Tiberius császár uralkodásaidején Poncius Pilátus helytartósága alatt Jeruzsálembenkeresztre feszítve kivégeztek, Isten emberré lett örök Fia."Istentől jött ki" (Jn 13,3), "az égből szállottalá" (Jn 3,13; 6,33), testben jött el,mert "az Ige testté lett és közöttünklakózott, és mi láttuk az ő dicsőségét, az Atya Egyszülötténekdicsőségét, akit kegyelem és igazság tölt el. (...) Mimindannyian az ő teljességéből merítettünk, kegyelmetkegyelemre halmozva" (Jn 1,14.16). (KEK).

A jászolban fekvőGyermekben – a látható emberben – megmutatkozik a láthatatlanIsten. Hiszen az Ige megtestesülésének titka által a tedicsőséged új fénye ragyogott föl nekünk, hogy amikor láthatóalakban ismerjük meg az Istent, a láthatatlan világ szeretetéregyulladjunk általa. (Karácsonyi prefáció).

Itt kell megragadnunkAssisi Ferenc, Isten Szegénykéjének karácsonyi élményét, azt,hogy Jézus iránti szeretetét az Oltáriszentség és aMegtestesülés titkának összekapcsolásával, a figyelmünket aláthatatlan világ szeretetére irányítja, amikor így ír az elsőintelemben: „Íme, nap-nap után megalázza magát, mint akkor,mikoron királyi trónjáról a Szűz méhébe szállott alá;nap-nap után közénk jön alázatos külsőben; nap-nap utánleszáll Atyja öléről az oltárra és a pap kezébe adja magát.”(Int 1,16-18)

Ilyen érzéshatotta át a greccioi karácsony éjszakáját: a közelség, avalóság vágya, az az óhaja, hogy Betlehemet teljesjelenvalóságában tapasztalhassa meg, a gyermek Jézus születésefölötti öröm közvetlen élménye lehessen, és ezt összesbarátaival megoszthassa. Celanoi Tamás, Ferenc első életrajzírója, erről a következőképp ír: „Íme, /Greccioban/megsokasodtak a Mindenható ajándékai: egy erényes férfiú elécsodálatos látomás tárult. A jászolban ugyanis egy élettelengyermeket látott feküdni; amikor azonban Isten szentje odalépetthozzá, úgy tűnt, mintha a gyermeket mintegy álomból új életretámasztotta volna. És nem is volt egészen alaptalan ez a látomás.Mert lám, a kisded Jézus sokak szívében egészen feledésbemerült; most ellenben Isten kegyelméből, szolgájának- SzentFerencnek segítségével megint életre támadt, éskitörölhetetlenül mélyen belevésődött az emberek emlékezetébe.Az ünnepi virrasztás végeztével ki-ki örvendezve tért visszaotthonába” (1Cel,86). A greccioi éjszakája a karácsony titkátegészen új ajándékként adta a kereszténységnek. Ezáltal annaksajátos üzenete, különös bensősége és emberisége Istenünkemberszeretetét közölte a lelkekkel és a hitnek új dimenziótadott (Joseph Ratzinger).

Így az itáliai Greccio1223 karácsonya óta a „ferences Betlehem”, amelynekszentélyében az év minden napján szabad a karácsony liturgikusszöveghelyei szerint végezni szentmisét, azaz akár nyárimelegben is énekelhető az angyalok karácsonyi éneke, amely ahavas karácsonyhoz szokott emberek számára különösen is nagyélmény.

Csodáljuk azÚr gazdagságát a nyomorúságos barlang félhomályában. Ésmindannyian akik szeretni tudunk ugyanilyen gazdagok vagyunk. JézusKrisztus a felkelő Napunk a magasságból (Lk 1,7-8), akibevilágítja szíveink sötétségét, aki igaz hitet, biztosreményt, tökéletes szeretetet ad és akinek segítségévellegyőzhetjük a világ sötétségét, hogy előtte járhassunk azélők világosságában. A felebarátom felé hajló bizalom ésszeretet Krisztusra épül. Amikor felebarátommal találkozom, harátekintek, Krisztusra tekintek, s belőle Krisztus tekint énrám.
U.E.

Karácsony Csíksomlyón

2011-12-20T08:46:00.000-08:00

Advent van, várakozunk,advent nélkül itt sem jön el a Karácsony. Rövidülnek anappalok, egyre nagyobb a sötétség, de nem sokáig, mert hamarosanmegjelenik a az igazi Világosság. Ó Bölcsesség, Ó Adonai, ÓJessze Gyökere, Ó Dávid Kulcsa, Ó Napkelet, Ó Népek Királya, ÓEmmánuel jöjj el. Így érkezünk el a Szent Éjszakához, amelyetIsten az igaz Világosság fölragyogtatásával fénylővé tett,amint a karácsonyi vesperás Magnificat-antifónájában fogjukénekelni: „Ma megszületett Krisztus; ma megjelent az Üdvözítő;ma a földön angyalok énekelnek, főangyalok örvendeznek; maujjonganak az igazak és mondják. Dicsőség a magasságbanIstennek, alleluja”.

Akik a hajnaliszentmisén részt vesznek, szíveikben ott él a vágy a „fényesszép Hajnal” köszöntésére. Lelkinapok a közösségeknek,elmélkedés, szentgyónás, elcsendesedés a kegytemplomban mennyeiÉdesanyánk előtt. Megérkeztek a fenyőfák, a férfiak tervezik,hogyan fogják felállítani a Kis Bazilika szentélyében.Előkerülnek a betlehemi figurák: Mária, József, a kis Jézus, akirályok, pásztorok, bárányok...

Éjfélkor elhangzik azörömhír: a nép amely sötétségben jár nagy fényességet lát.Akik a halál országának árnyékában laknak, azoknak világosságtámad. Mert Gyermek adatik nekünk, Fiú születik nekünk –éneklik a gyermekek angyali hangon, amelyet a Kegytemplom Kórusa a hívekkel együtt még hangosabban hírül add, hogy visszhangozzák a világ: Fel nagy örömre... Megtelik a templom a szeretethelybéli testvérekkel, de olyanokkal is akik messziről jönnek,hogy Csíksomlyón köszöntsék Jézust. Eggyé kovácsolódunk aszent éjszakán, mindannyian egy hangon énekeljük: „Dicsőséga magasságban Istennek és békesség a földön minden jóakaratúembernek”. U.E.

A karácsonyi ünnepkör progjamjai a kegytemplomban

2011-12-20T07:54:00.000-08:00

A karácsonyi szentmisék

és programok rendje

a csíksomlyói kegytemplomban.

Letöltése innen.

Csíksomlyó Üzenete c. kegyhelylap

2011-12-20T07:24:00.000-08:00

Megjelent a

Csíksomlyó Üzenete

c.kegyhelylap karácsonyi száma.

Letöltése innen.

Ima a csíksomlyói segítő Szűz Máriához

2011-12-19T06:50:00.000-08:00

Üdvözlégy csíksomlyói segítő Szűz Mária, keresztény híveidnek segítő jó Anyja!

Íme kegyszobrod elé térdelve, mély alázattal mutatom be tiszteletemet és hódolatomat. Te általad ajánlom fel magamat Istennek és remélem, hogy általad elnyerem mindazokat a kegyelmeket, amelyekre oly nagy szükségem van. Irgalmas jó anyám, tekints reám, fogadj engem jóságoddal és megértéseddel.

Bizalommal jöttem ide, mint édes jó Anyámhoz, hatalmas pártfogómhoz, életem vezércsillagához. Végy oltalmadba és nyújtsd felém kezedet, mely engem gyámolítson, vezessen és oltalmazzon.

Hallgasd meg kérésemet, segíts minden ügyemben, vigasztalj szenvedésemben és bánatomban, oltalmazz a veszélyben, ments meg a bűnre vezető kísértéstől.

Légy betegségemben ápolom és halálomban vigasztalóm.

A Te kegyes oltalmadba ajánlom nemcsak magamat, hanem szüleimet, testvéreimet, barátaimat, jótevőimet és mindazokat, akikért imádkozni tartozom.

Nyerd meg mindannyiuk számára a Mennyei atya irgalmát, az Úr Jézus szeretetét és a Szentlélek kegyelmét, hogy testben-lélekben megszentelődve e világon, holtunk után pedig Veled együtt örvendezzünk az Örök boldogságban. Amen.

Csíksomlyói segítő Szűz Mária könyörögj érettünk!

Betlehem

2011-12-19T04:07:00.000-08:00

     Betlehem története az ősi időkre nyúlik vissza. A Szentírás elbeszélése szerint a város történetének legfontosabb fejezetei a pátriárkák korával kezdődnek Krisztus előtt 1800 körül. Betlehemhez kötődik Jákob szeretett feleségének, Ráchelnek az emlékezete, akinek sírja ma számos erőszakos eseményt látva a város kapujában fekszik. Moáb földjéről tért vissza szülővárosába az özvegy Noémi a menyével, Rúttal, aki maga is özvegy volt. A kedves moabita nő, Rút és a becsületes Boáz kedves története meghatározó események számára készíti elő a talajt. Tőlük születik ugyanis Obed, akinek gyermeke lesz Izáj (vagy másként: Jessze). Ő az apja Dávid királynak. Igen, háromezer évvel ezelőtt Betlehemet leginkább úgy ismerték, mint Dávid városát. Ő volt az az egyszerű pásztor, akit Sámuel próféta az Úr parancsára királlyá kent fel. Ezer évvel később rendkívüli dolog történt Betlehemben: számos istállóul használt barlangjának egyikében, félhomályban jött a világra a Messiás, Dávid fia. Itt született meg emberként az isteni Ige.
     Mikeás próféta írja: „És te Betlehem, bár a legkisebb vagy Júda városai között, mégis belőled jön ki az, aki Izrael népét a nevemben fogja vezetni.
     Jézus születésének a barlangja itt áll a mai napig. Régi időkből származó történeti és régészeti adatok tanúsítják ezt, kezdve a II. században élt Jusztinosz vértanún. Hadrianus császár 135-ben azért építtet itt pogány templomot, hogy szétzúzza a már meggyökeresedett keresztény kultuszt. 325-ben Szent Ilona, Konstantin császár édesanya nagyméretű bazilikát emeltet a barlang fölé, amelyet Jusztinosz császár 531-ben felújíttat. Ez az épület mind a mai napig áll. Csodával határos módon átvészeli a perzsák 614-es pusztítását. Uralkodójuk a homlokzaton meglátja a három napkeleti bölcs képét, akik perzsa ruhát viseltek, s ezért megkegyelmez a templomnak.
     A barlangban tizennégy ágú ezüst csillag jelzi a padlózaton: „hic de Virgine Maria Jesus Christus natus est „itt született Szűz Máriától Jézus Krisztus. A zarándokok letérdelnek, és megcsókolják a helyet. Ez az oltár az ortodoxok tulajdona, azonban nem sokkal mellette van a jászol helye és a három napkeleti bölcs emlékezetére szentelt oltár itt a katolikusok misézhetnek.
     A ferencesek 1347. óta élnek Betlehemben. A Születés Bazilikája mellett van kolostoruk és a Szent Katalin tiszteletére szentelt templomuk, amely a helyi római katolikus közösséget szolgálja. Innen tudunk lejutni Szt. Jeromos barlangjába. A szentéletű férfi 386-ban telepedett itt le, és 36 esztendeig itt maradt szerzetesi életet élve. Követte őt Rómából egy nemesasszony, Paula, és néhány tanítványa. Jeromos itt fordította le a teljes Szentírást latin nyelvre. Ez a fordítás a Vulgata nevet viseli, amely a latin egyház hivatalos szentírás-szövege lett.
     Ma Betlehem 30.000 lakosú palesztin város, többségében muzulmán. 1948-ban a keresztények még a lakosság 80%-át tették ki, ma csak 12%-át. Ennek az az oka, hogy a keresztények a rossz gazdasági és társadalmi körélmények hatására elhagyták otthonaikat: fenyegeti őket az iszlám előretörése, amely egyre radikálisabbá válik, valamint az izraeli kormány biztonsági intézkedései, amelyek súlyos nehézségeket okoznak. A keresztények tehetetlenül nézik végig a turizmus összeomlását, ami elsődleges bevételi forrása volt a betlehemi keresztény szállodásoknak és kézműveseknek. Sokan ellehetetlenülnek, és elhagyják a Szentföldet. Aki azonban marad, szüntelenül segítséget és támogatást kér, hogy a keresztény tanúságtétel fénye ne aludjon ki végleg abban a városban, ahol megszületett Jézus Krisztus.

Ferences Világi Rend

2011-12-17T06:13:00.000-08:00

A Ferences Család részeként a világi híveknek jelentünk közösséget.

Azokat várjuk és fogadjuk be, akiket Szent Ferenc atyánk lelkisége valamilyen módon megérintett, és ezt a hívást meghallva közösségben, testvérek között szeretnék megélni katolikus keresztény hitüket.

"A Szentlélek malasztjával elteltek...egy Cannaio nevű falucskába értek...s a Szent oly hévvel beszélt, hogy a falu összes fiai és asszonyai, fellelkesedvén szavain, el akarták hagyni tűzhelyüket, hogy őt kövessék, de Szent Ferenc nem engedte, s mondá nekik: Ne hirtelenkedjétek el a dolgot, s maradjatok csak itthon. Majd én előírom, mit kell cselekednetek lelketek javáért. Ekkor határozta el, hogy mindenkinek üdvösségére megalapítja a Harmadik rendet." (Ez ma a Ferences Világi Rend.) Fioretti, 16. fejezet

A Fioretti e szavai mutatják, milyen hatással volt Ferenc kora embereire. Bár napjainkban egy egész település egyszerre nem akar belépni rendünkbe, mégis, az egész földkerekségen a Ferences Világi Rend az egyik legelterjedtebb világi közösség.

A Ferences Világi Rend "testvérei és nővérei a Szentlélektől indíttatva saját világi állapotukban akarják megvalósítani a szeretet tökéletességét, és fogadalommal kötelezik el magukat arra, hogy az Evangélium szerint élnek..." (Regula 2.). A rend tagjai házasságban élők, családosak, vagy egyedülállók, sőt, egyházmegyés pap testvéreink is vannak. A Világi Rendnek az lehet a tagja, aki egységben él az Egyházzal. Ha házas, rendezett szentségi házassága legyen.

A Ferences Világi Rend és a Ferences Család többi ágának a hivatása hasonló.

Szent Ferenc atyánk az első, Meg nem erősített regulában így ír:
"A testvérek regulája és élete ez: éljenek engedelmességben, tisztaságban és tulajdon nélkül, és kövessék a mi Urunk, Jézus Krisztus tanításait és nyomdokait..."
III. Honorius pápa Ferenc és a testvérek által átdolgozott regulát jóváhagyja. Ebben ez áll: "A Kisebb Testvérek regulája és élete ez: kövessék a mi Urunk Jézus Krisztus szent evangéliumát..."
A II. Vatikáni Zsinat után, a zsinat szellemében megújított regulában ezt olvassuk: "A világi ferencesek regulája és élete ez: megtartani a mi Urunk, Jézus Krisztus evangéliumát, követve Assisi Szent Ferenc példáját..."

Hogy az Evangélium szerint éljünk, naponta olvassuk, elmélkedjük az Evangélium szavait, amelyből Jézus szól hozzánk és tanít bennünket. Igyekszünk Urunk szavait beépíteni az életünkbe, hogy ezek irányítsák tetteinket és gondolatainkat. Rendünk testvérei - nővérei hittel éljék meg minden nap azt a nagy adományt, amelyet

Krisztus adott át nekünk: az Atya kinyilatkoztatását. E hitükről gyakran tegyenek tanúságot az emberek előtt, a családi életben, a munkahelyen, az emberekkel való találkozásban, sőt, az élet nehézségei, betegségek, szenvedés és az üldöztetés közepett is. "Mint bűnbánó testvérek és nővérek, gondolatvilágukat és cselekedeteiket Krisztuséhoz alakítják, annak a gyökeres belső változásnak az útján, amelyet az evangélium megtérésnek nevez, és amelyet az emberi gyöngeség miatt naponta újra kell kezdeni". (FVR Reg.7.) Ezért rendszeresen, gyakran szabaddá tesszük szívünket a naponta végzett lelkiismeretvizsgálattal és a rendszeres gyakorisággal végzett szentgyónások által. Fontos, hogy mindenkinek legyen állandó lelkivezetője. Célunk, hogy az állandó megtérés szellemében éljünk. A megtérés nem lehet egyszeri esemény az életünkben. Lehet egy nagy esemény, amelyet azonban a gyakori szentségekhez járulással is állandóan ébren kell tartani magunkban.

Mária a kis Jézust a jászolba fektette

2011-12-17T06:08:00.000-08:00

..."Mikor ahhoz a részhez ért, hogy Mária a kis Jézust a jászolba fektette, innen egészen sajátos módon folytatta:"...

Misa egy melegszívű kisfiú

Az orosz Oktatásügyi Minisztérium 1994-ben két hívő misszionáriust bízott meg azzal, hogy kidolgozzanak egy olyan tananyagot, amellyel az iskolákba etikaórákon megtaníthatják a tanulóknak a bibliai alapelveket. Arra is fölkérték őket, hogy a börtönökben, a tűzoltóságon, a rendőrségen, valamint egy nagy árvaházban is tanítsanak. Később ők mondták el árvaházi élményüket:
"Közeledett a karácsonyeste. Árváink életükben először hallották a karácsonyi történetet! Elmeséltük nekik, hogy József és Mária elment Betlehembe, de már nem volt hely számukra a fogadókban. Aztán hogyan született meg Jézus egy istállóban, és hogy fektették szülei egy jászolba.

Amíg beszéltünk, a gyerekek és a nevelők lélegzet visszafolytva hallgattak bennünket. Némelyikük a szék legszélére csúszott, nehogy egy szót is elmulasszon abból, amit mondunk.
Amikor véget ért a történet, minden gyereknek adtunk három kis darab kartonpapírt, amiből egyszerű jászolt készíthettek. Kaptak egy kis sárga szalvétadarabot is, amit azután az útmutatásunk szerint vékony csíkokra téptek, és szalmaként a jászolba tették. Világosbarna filcből babformákat vágtunk ki, egy régi hálóingből pedig négyszögű flanel darabokat, hogy a babáknak takarója is legyen.
A gyerekek serényen dolgoztak, hogy összeállítsák apró jászlaikat, én pedig körbejártam közöttük, hogy segítsek, ha valamelyiküknek szüksége lenne rá. Minden rendben ment. Aztán ahhoz az asztalhoz értem, amelyiknél a hat év körüli kis Misa ült. Éppen elkészült a munkájával. Amikor szemügyre vettem a jászlát, elképedtem, mert nem egy, hanem két baba feküdt benne. Gyorsan hívtam a tolmácsot, hogy megkérdezzem a kisfiútól, miért így készítette a jászolt.
A fiúcska széttárta a karjait, elgondolkozva nézte a pici jászolt. Aztán nagy komolyan belefogott a karácsonyi történet elmesélésébe. Életében először hallotta ezt a történetet, úgyhogy meglepett, milyen pontosan emlékszik rá. Mikor ahhoz a részhez ért, hogy Mária a kis Jézust a jászolba fektette, innen egészen sajátos módon folytatta:
"Amikor Mária a babát a jászolba tette, Jézus rám nézett, és megkérdezte, hogy hol lakom. Elmondtam neki, hogy nekem se mamám, se papám, se otthonom nincs. Akkor Jézus azt mondta, hogy lakhatnék nála. Azt feleltem, hogy ez nem megy, mert én nem tudok neki ajándékot adni,
mint mások. De annyira szerettem volna Jézusnál lakni! Gondolkodtam, nincs-e valamim, amit odaajándékozhatnék neki. Eszembe jutott, hogy melegíthetném őt. Úgyhogy megkérdeztem Jézust: Ha melegen tartalak, az olyan lenne, mint egy ajándék? Jézus erre azt felelte: Ha melegen tartanál, az volna a legszebb ajándék, amit valaha is kaptam. Akkor befeküdtem mellé a jászolba, és Jézus rám nézett, és azt mondta, hogy most már vele maradhatok - mindig."
Mire Misa befejezte a történetét, elöntötték szemét a könnyek, és megállíthatatlanul patakzottak végig az arcán. Arcát kezébe temette, és fejét az asztallapra hajtotta. Két kis válla csak úgy rázkódott a keserves zokogástól.
Ez az árva kisfiú talált valakit, aki sohasem hagyná el vagy bántaná őt. Valakit, aki mindig vele lesz.

Megtanultam: nem az számít leginkább, hogy mink van az életben, hanem hogy kicsodánk."

forrás: katolikus.network

Kezdettől azt akarja, hogy fia legyek

2011-12-15T05:02:00.000-08:00

Születésem óta vagyok „valaki”, mint minden ember. Megismételhetetlen minta, Isten tenyerébe írta a nevemet, egyszer s mindenkorra kitörölhetetlenül. Ami pedig belén van oltva, azzá kell válnom.

Egyedivé tesz:

- Isten örök elképzelése rólam

- Isten irántam való szeretete, egyedi és „személyes szeretet”

- Isten személyes képe bennem, amit lassanként láthatóvá kell tennem

Látásomat meg kell tisztítani, bemocskolódott arcomat meg kell mosnom, újra fel kell fedeznem Őt, aki kezdettől azt akarja, hogy fia legyek.

Szüksége van a társadalomnak rám, a személyemre és nem egy bábúra, olyan személyre aki mer bátran cselekedni, aki előre tud nézni és messzire át. Mert mindannyian kaptunk a Jóistentől feladatokat, amelyeket nekünk kell elvégeznünk és ezt nem teheti meg senki sem helyettünk, még akkor se ha bármilyen kicsik is azok, hiszen magamban egyedül álló vagyok, egyszeri és megismételhetetlen. Amennyiben megjátszom magam, annyiban meglopom felebarátaimat. Ha mesterkélt vagyok, éhségüket nem csillapíthatom.

Ahhoz, hogy fejlődni tudjak, el kell fogadnom mindenkit. Nem zárhatok ki a közösségből senkit: sem embert, sem csoportot, sem társadalmi közeget...mert magamat csonkítom meg, többé nem vagyok önmagam.

Felebarátom a tükör számomra, hogy megtudjam hogyan és miért élek... Szilágyi Domokos – Viszonylag c. versében mindezt így fogalmazza meg:
Viszonylag
boldog lehetek,
hogy törődhetem veletek,
mert magammal is így törődöm;
viszonylag sokat tehetek,
ha fölismerem bennetek
mindazt, mi jó s mi rossz e földön;
viszonylag csak hasznomra van,
ha bennetek nézem magam,
megtudni: mért és hogyan élek;
viszonylag biztos igazam
innen orzom minduntalan -:
a világ léptéke a lélek;
viszonylag jól dolgozhatom,
míg példátokból tudhatom:
a lélek léptéke a munka;
viszonylag ékes szavakon
csak így, csak így indíthatom
önmagamat felétek útra; -
viszonylag boldog lehetek
s elégedett: hogy tehetek,
hogy eme gyönyörű kínomnak
élhetek, s hogy tiértetek
láthatok én és érthetek
s ti érettem -: mert így lehet
elejét vennem az iszonynak,
hogy boldog lehessek viszonylag.

Megvan minden bennem. Hinnem kell minden erőmmel. A Nap sugarait kell közvetítem, az életet adó harmatcseppeket, mely lehetővé teszi a csíra kifejlődését, szárba szökkenését, növekedését, virágzását, hogy termést hozzon. Maradandó termést... Így leszek Atyám fia, testvéreimnek testvére.U.E.

Így lesz a terített asztal a közösség kovácsa

2011-12-12T10:02:00.000-08:00

AJÁNDÉK – A közös imához hasonlóan építi a kapcsolatokat a közös étkezés

Családi otthonok és kolostorok egyaránt tanúi: a terített asztal jóval több lehet a közönséges szükségletek kielégítésének helyszínénél. Ha igazi közösséget szeretnénk, érdemes beiktatni a mindennapokba a rendszeresen együtt elköltött ebédet, vacsorát.

Róza néni számára teljesen természetes, hogy a vasárnapi szentmise után nemcsak férje, hanem fia, lánya, veje és két unokája is körbeülje az ünnepi asztalt. Ez részben érthető, hiszen a közös étkezés szokása immár húszéves hagyomány a kolozsvári Tyukodi családnál. Másrészt viszont akár különös is lehetne. „A nagyobbik unoka már 17 éves, neki akár külön programjai is lehetnének, de valahogy itt mindig összegyűl a család” – meséli Róza néni. Az ünnepi asztalon ilyenkor gyertya ég, Róza néni pedig rendszerint már a lépcsőfordulónál várja a vendégeket. A húsz év óta rendszeressé vált együttlét viszont éppen attól szép és örömteli, hogy minden fölösleges formalitást nélkülöz.

„Az ebédet természetesen közös imával kezdjük, de volt már olyan, hogy a torta volt az első fogás – emlékezett vissza mosolyogva a háziasszony. – Ez különben sem olyan lakodalom, ahol mindenki várja a fogásokat. Egyszerűen együtt vagyunk, beszélgetünk és jól érezzük magunkat.” Nagyobb ünnepekkor bor is kerül az asztalra. Róza néni gondosan figyel arra, hogy mindenki kapjon valamit, amit szeret, így aztán előfordul, hogy hétköznapokon is „felugrik” hozzá a család egy része egy kis harapnivalóért.A közös étkezés hangulata nem sokban különbözik a szerzetesi közösségekben sem. A csíksomlyói ferences rendházban tudják, hogy a napi közös étkezések éppúgy, mint az imádság, eggyé kovácsolják a közösséget. „Aki azt hiszi, hogy csak a kápolnában találkozhat Jézussal, az valószínűleg ott sem találkozott vele – állítja Urbán Erik, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója. – Ha a jézusi példák nem csupán szép szavak lesznek számunkra, hanem átélt valóság, akkor a közösségi étkezések a kolostorokban, de nemcsak ott, hanem a családi házakban is, annak a lakomának lesznek részévé, amelyre a keresztségben kaptunk meghívást.” Erik testvér a novíciusmesterét idézte, aki egy alkalommal azt mondta: a közös étkezés egy kolostorban éppen olyan fontos, mint a közös imádság, mert ahol e kettő nincs meg, ott nincs igazi közösség.

Általában a kolostorokban az étkezés közös imával kezdődik, amelyet az éppen soron lévő szolgálatos testvér vagy maga a kolostor elöljárója vezet. „Fontos, hogy az Úr bőkezűségéből kapott ételeket ne habzsoljuk, de ne is húzódjon túlságosan el az étkezés, amely alatt mindnyájan szolgáljuk ki egymást, és úgy legyünk egymás közt, mint egymás szolgái – magyarázta Erik testvér. – Az étkezések a közösen elmondott imával fejeződnek be. Így lesz az étkezés, akárcsak az imádság, az építő kapcsolatok kialakításának és elmélyítésének a helye.”

A szerzetesközösségek étkezéséről, étkezési szokásairól beszélve nem hagyhatjuk figyelmen kívül az „ebédlői olvasmányokat” (Szentírás és lelki olvasmány), amelyek arra figyelmeztetik a szerzetest, hogy nem csak kenyérrel él az ember, és a mindennapi kenyér, melyért a Miatyánkban imádkozunk, a pusztában vándorló Egyház kenyere: Isten Igéje.

Jézus is szívesen elfogadta a vacsorameghívásokat
Isten és az ember találkozásának legszebb helye az ünnepi asztal. Ábrahám megvendégeli az Úr angyalait, az Úr pedig maga vendégeli meg a pusztában negyven évig vándorló népét. Az idők teljességében pedig a mi mennyei Atyánk egyszülött Fia, Jézus Krisztus az, aki asztalközösséget vállalt mindazokkal, akik hallgattak az Ő szavára és meghívására. Tény, hogy Jézus maga is szívesen elfogadta a meghívásokat a vacsorára. Ott volt tanítványaival a kánai menyegző lakomáján (Jn 2,1–2), részt vett a vámos Máté által tartott búcsúvacsorán (Mk 2,15), a farizeus Simon meghívását is elfogadta (Lk 7,36), Lázár házában is részt vett egy ünnepi vacsorán (Jn 12,1). Az Úr Jézus pedig azon az estén, amikor elárultatott, saját testét és vérét adta nekünk eledelül és italul. Nyilvánvaló tehát, hogy Jézus szívesen vett részt étkezéseken, azokon az alkalmakon, amikor asztalközösséget vállalhatott a tanítványain kívül másokkal is, sőt ezeket az étkezéseket Isten Országa megnyilvánulásának is tartotta. A Jézussal elköltött lakoma Isten új háza népének közösségét valósította meg, és így az üdvösség jele és eszköze. (Urbán Erik OFM)

Forrás: www.keresztalja.ro

Készüljünk föl tehát mindnyájan...

2011-12-10T03:28:00.000-08:00

Az ember test és lélek egysége. Mint ahogy a testünket gondozzuk azáltal, hogy eszünk, iszunk, pihenünk, alszunk, mosakszunk, mozgunk, ugyanúgy a lelkünk is gondozásra szorul. Vágyik arra, hogy tápláljuk Jézusunk Szent Testével és Vérével, az imában megpihen, a szentgyónásban megtisztul. Vigyázzunk, a lelkünk le ne maradjon!

Egy felfedező végigjárta a dél-amerikai Amazonas-síkság hatalmas erdőit. Olajlelőhelyeket keresett, és mindig nagyon sietett. Az első két nap a bennszülöttek, akiket teherhordóknak fogadott fel, alkalmazkodtak a fehér ember gyors, nyugtalan iramához. De a harmadik nap reggelén csendben megálltak, lecövekeltek, mintha mozdulni sem bírnának. Világos volt, hogy nem akarták tovább folytatni a menetelést. A felfedező türelmetlenül, széles mozdulatokkal mutogatott az órájára, és megpróbálta megértetni a bennszülöttek főnökével, hogy indulniuk kell, mert az idő sürget.

Lehetetlen – mondta amaz nyugodtan. – Ezek az emberek túl gyorsan menetelnek, és most meg kell várniuk, hogy a lelkük utolérje őket.

A mi korunk emberei egyre gyorsabbak. Ugyanakkor nyugtalanok, zavarodottak és boldogtalanok. Mert a lelkük lemaradt, és nem tudja utolérni őket.

Hogy milyen lesz életünk, karácsonyunk, társadalmunk ez mindig tőlünk függ. Mennyire engedem, hogy Isten szeressen, neveljen, tisztítson, mennyire szánok időt az Úrra, lelkem gondozására, mennyire élem a szeretetet?

Együtt húzni a hálót

2011-12-10T03:17:00.000-08:00

2011. december 10-én lelkinapot tartott a csíksomlyói kegytemplom kórusa. A lelkinapot a reggeli dicséret elimádkozásával kezdtük a kegytemplomban. Ezt követte a nap fő elmélkedése, amelynek témája a közösség volt. Ilyenekről is beszélgettünk:

Ha közösséget akarok, nekem magamnak kell közösséggé válnom. Legyenek egy, amint Te bennem és én tebenned. Aki isteni szentháromságos közösséget akar, annak valamiképpen magában kell hordoznia a másikat, a másokat: élnie kell a közösséget.

Lássunk néhány gyakorlatot! Ezek mindegyike egy-két hétig tartó mindennapi feladata lehet egy csoportnak.

a) Tanulj meg nézni! Úgy nézz embertársadra, hogy fogadd be őt a szemeddel és a szíveddel (úgy, ahogy Isten néz téged: érezze, hogy elfogadod).

b) Tanulj meg hallgatni! Hallgass egész szíveddel! Halld meg nemcsak azt, amit mond, hanem azt is, amit nem tud kimondani, de mondani szeretne.

c) Dicsérj! Mielőtt szólnál, gondold meg, mi a jó az illetőnek, és dicsérd meg.

d) Szülj meg embereket Istennek! Ez gyakorlat olyanok számára, akik közösséget akarnak építeni.

e) Első helyen legyenek a szívedben a legkisebbek! Úgy menj a közösségbe, hogy elsőnek vedd észre a legmagányosabbakat, a legszomorúbbakat, s velük törődj!

A közösségé éréshez: Jézus Krisztus az alap, az egymás iránti kell szeretnünk szerettetnünk egymást, ahogyan ő szeretett minket, vagyis életünk odaadásával, úgy a közös ima, hogy a közösség épüljön, minden tagja bejárja a maga megtérésének az útját. Azért, hogy a közösségbe meghívottak szíve-lelke egy legyen, ne feledkezzünk meg az emberi kapcsolatokban általában elvárt tulajdonságok művelésétől, olyanokról mint a nevelés, kedvesség, figyelmesség, őszinte és kölcsönös bizalom, önuralom, finomság, humorérzék, a párbeszédre való készség. Erre egy egészen gyakorlati példát említek Szent Ferenc intelmeiből: „Boldog a szolga, aki távollétében éppúgy szereti és félti testvérét, mint jelenlétében; és háta mögött sem mond semmi olyat, amit jelenlétében szeretettel ne mondhatna”. Szent Ferenc a testvéri szeretet mindig ott méri le, hogy a gyengékkel hogyan bánik a közösség. A gyenge láncszem is nagyon fontos...a gyengeség itt jelenti a hibázó és

beteg testvéreket is.

Talán Szent Ferenc 13. intelmet átírhatjuk: Egy közösség mindaddig nem látja, mennyi türelem és alázatosság lakozik benne, amíg minden a kedve szerint történik és minden rendben van. Amikor eljön az idő, akiknek kedvében kellene járniuk, ellenére cselekszenek, amennyi türelmet és alázatot mutat akkor, annyi lakozik benne és nem több.

Amennyire fel tudja vállalni és hordozni a hibázó és beteg testvéreket, vagy akik a közösségben a széthúzás eszközei, olyan mértékben növekszik a közösség a szeretetben. Ilyen közösségben jó élni, mert általában egyikük sem kivétel, mert mindannyian bekerülünk abba a szerepbe, amikor minket kell hordozniuk a többieknek.

Legyenek közösségeink olyanok, ahol senkinek nem kell maszkot hordania, a gyengeségeit eltakarnia, ahol senkit nem ítélnek el, ahol megtehetik az emberek, hogy nyíltan beszélnek egymással, ahol egymással a hitükről is tudnak beszélgetni, ahol mindenki megnyilatkozhat, mert tudják, hogy szeretetben elfogadják, ahol másokról nem lenézően beszélnek, ahol megpróbálják az evangéliumot megélni.

A kiscsoportos besyélgetésen a témához kapcsolódóan megosztottuk egymással miért jó együtt énekelni, mikor érezte a kórus, hogy valóban egy nagy közösség, amely jóban-rosszban együtt tud lenni. A kiscsoportos beszélgetésünket ebéd követte.

„A kórus nem azért van, hogy más ne énekeljen. A kórus színt visz az éneklésbe mint speciális létszámú közösség, készül a liturgiákra, az énekkar tagjai tevékenyebben vesznek részt a szent cselekményben, de a legfontosabb az, hogy a hívekkel együtt imádkozzunk az Úrhoz.”

Assisi Szent Ferenc erdeje mostantól mindenkié

2011-12-09T21:11:00.000-08:00

Újjászületett Assisiben az az erdő, ahol a 13. században Szent Ferenc sétált és imádkozott. Hatvanöt hektárnyi zöldterületet “restauráltak” magánszponzorok és önkéntesek segítségével.

Megnyílt az assisi bazilika emberemlékezet óta zárva levő ajtaja. Innen lehet belépni a templomot övező nyolcszáz éves szent erdőbe - adta hírül az olasz sajtó az utoljára Szent Ferenc korában virágzó erdő helyreállítását. Precedens nélküli műemlékvédelmi beavatkozást hajtott végre az olasz környezetvédelmi alap (Fai): most nem épületnek vagy műtárgynak, hanem természeti övezetnek adta vissza eredeti szépségét.

A részben a ferences rend, részben az Intesa San Paolo bankcsoport tulajdonában levő erdőből harminc tonna hulladékot távolítottak el, közötte háromszázhatvankét darab autógumit. Kétszáz új olajfát ültettek el, több mint három kilométer ösvényt tettek ismét járhatóvá. Ezen kívül restaurálták az erdő területén található, szintén ezerkétszázban épített Szentkereszt bencés kolostort, egy 14. századi tornyot és egy malmot is.

Az erdőben helyet kapott Michelangelo Pistoletto, az úgynevezett szegény művészet olasz mesterének alkotása: Pistoletto három egymás melletti kört szántott fel és ültetett be olajfákkal, közepén egy tizenkét méter magas óramutatóval. A helyreállításhoz szükséges hárommillió eurós finanszírozást az Intesa San Paolo és más olasz nagyvállalatok biztosították, a munkát a Fai háromszáz tagja végezte hatezer igyenes órával.

mti

Vezessük szentségre egymást

2011-12-08T09:55:00.000-08:00

Lassan megszokottá válik, hogy a kolozsvári ferencesek adventben és nagyböjtben triduumot és lelki napot szerveznek. Ebben az évben december 3-án gyűltünk össze a ferences templomban az adventi lelki napra. A meghívás mindenkinek szólt, így aki eddig lemaradt, a jövőben bátran csatlakozhat, hogy töltsön el egy kis időt a világi tennivalóktól elszakadva, a templom és a kolostor falai között, testvérekkel együtt, Istenre figyelve. Köszönjük a ferences testvéreknek, hogy mindannyiunkat befogadnak, kicsiket és nagyokat, időseket-fiatalokat, és gondoskodnak testi-lelki táplálékunkról.

A zsolozsma ünnepélyes elimádkozása után Erik testvér, csíksomlyói templomigazgató, Hamvas Béla gondolatát idézve, felhívta figyelmünket, hogy a kereszténység belépés a nappalba, ahonnan nincs visszaút. Isten mindig hűséges, és amikor úgy érezzük, hogy elhagyott, akkor valójában mi hagytuk el Őt. Hitünk csak akkor élő, ha szüntelenül keressük Istent. Életünk során Istennel találkozni mindig egy csoda. Vegyük észre a csodát!

Ha megtesszük, amit tennünk kell, ha betartjuk Isten parancsait, akkor nincs mitől féljünk, olyanok leszünk, mint a szolga, akinek viharban is nyugodt az álma, mert tudja, hogy biztonságba helyezte a termést, az állatokat, minden feladatát ellátta.

Ha felfedezzük az Oltáriszentségben Istent, életünknek alapot ad.

Embertársi kapcsolatainkban tudnunk kell, hogy az ember életében a legfőbb jó a szentség. Egymást a szentségre vezetni kötelesség! Mindannyiunknak vannak szükségletei, ezért segítsünk egymáson. Tapasztaljuk, hogy minél szorosabb a hála köteléke valakivel szemben, annál nagyobb a készség, hogy segítsünk neki. Sajnos a ma embere a „mi”-ről az „én”-re helyezi a hangsúlyt, így egyre jobban eltávolodik a kereszténységtől. Az evilág „én”-központúsága teljesen az ellentéte a másvilágban uralkodó „szeretet”-központúságnak.

II. János Pál pápa gondolatai nyomán fedezzük fel újra, hogy az egyház kincsesház minden ember számára, és az Igében találjunk erőt mindennapi kötelességeink teljesítéséhez.

A kiscsoportos beszélgetésben megosztottuk egymással, hogy kik azok az emberek, akik mint „élő védőszent” segítettek életünk során. Ezután megbeszéltük, hogy mit jelent számunkra a mindennapokban munkahelyen, közösségben, családban „együtt húzni a hálót”. Majd megosztottuk tapasztalatainak arról, hogy mit teszünk, amikor úgy látjuk, hogy valakit a jóra kell inteni, hol van a határ, amikor már szólni kell, amikor még szólni lehet. Végül arról beszélgettünk, hogy a krisztusi tanítás személytől személyig terjed, és hogyan mutatjuk meg hitünket a mindennapi életben.

A kiscsoportos beszélgetés után a csoportvezetők beszámoltak az elhangzottakról, majd ebéddel folytatódott a program. Az ezt követő szabad idő az egyéni beszélgetések és a legfiatalabbak számára az önfeledt játék ideje volt.

Délután egy filmet néztünk meg, emberi kapcsolatokról, kamaszok és felnőttek találkozásáról az erőszakkal, vívódásaikról, döntéseikről és ezek következményeiről. A film elnémítja, megdöbbenti és elgondolkodtatja a nézőt, mert megrázóan mutat be egy nagyon ismert világot, amiben nap, mint nap benne élünk.

A lelki nap szentmisével érte el teljességét.

Advent és nagyböjt különleges kegyelmi időszak életünkben, amikor felkészülhetünk a találkozásra az élő Istennel, mint közénk születő Megváltó és feltámadt Krisztus. Ilyenkor Isten még jobban várja, keresi teremtményeit, és végtelen isteni gazdagságból fakadóan rengeteg kisebb-nagyobb csodát készít elő nekünk. Legyünk jelen számára, éljünk nyitott lélekkel, hogy befogadhassuk az előkészített kegyelmeket.

Sárkány Györgyi beszámolója a kolozsvári triduumról és lelkinapról
További képek itt...

Énekek a Kájoni Kódexből

2011-12-08T09:46:00.000-08:00

Kájoni Kodex: Canea Galilea - Kánai csoda elbeszélése

Kájoni Kódex: A nyúl a vetemények között

Fr. P. Kájoni János OFM

2011-12-08T01:32:00.000-08:00

„Édes hazámnak akartam szolgálni, és másoknak is alkalmatosságot e kis munkámmal adni, hogy akadály nélkül dicsérhessék az Istent".

Kájoni János XVII. századi tudós ferencrendi szerzetes, zeneszerzõ és dallamgyûjtõ, orgonista és orgonakészítõ, nyomdaalapító és nyomdász, építész, történetíró, botanikus. Sokoldalú tudományos, irodalmi, zenei és építõ munkájával jelképes személyiséggé vált. „Erdély Pázmányának” is nevezték, munkásságának, humanista egyéniségének igazi értékelésére azonban csak több mint két évszázad elteltével került sor. Méltán tartják a Székelyföld elsõ és legnagyobb polihisztorának.

Jobb családból származhatott, mert Judit nevû nénje a csíki nemes és nemzetes Rácz István várkapitánynak volt a felesége. Bizonyára nénje által jutott kapcsolatba a csíksomlyói ferences kolostorral is. Iskoláit a kolozsvári jezsuita atyáknál kezdte és Csíksomlyón folytatta.

l647-ben lépett be a csíksomlyói ferences szerzetesek közé. Tanulmányaiban való tökéletesedésre Nagyszombatba küldték, ahol tényleg a tudományokban, különösen a zene- és énekszerzésben nagy haladásra tett szert. Utána, 1655-ben pappá szentelték. Itt tanulta meg a tipográfusi mesterséget is. Munkássága szorosan kapcsolódik Csíksomlyóhoz, itt tevékenykedett orgonistaként, hangszerkészítõként, a rendházban kezdte papi mûködését. Õ vezette a mikházi és a szárhegyi kolostorok építését, orgonát készített Csíksomlyón, Mikházán, Szárhegyen és Székelyudvarhelyen. Csíksomlyón 1675-ben megalapította a Székelyföld elsõ nyomdáját, ahol elsõnek 1676-ban Cantionale Catholicum címmel kiadta katolikus magyar és latin nyelvû énekeskönyvét. E dalokat maga gyûjtötte és rendszerezte. Nyomdaalapítási szándékát így fejezte ki a Cantionale Catholicum (a kézisajtó ma a kolozsvári múzeumban látható) elõszavában: „Édes hazámnak akartam szolgálni, és másoknak is alkalmatosságot e kis munkámmal adni, hogy akadály nélkül dicsérhessék az Istent". Népszerûsége miatt még háromszor adták ki a Cantionalet a somlyói nyomdában: 1719-, 1805- és 1806-ban.

Három évvel késõbb kap engedélyt arra, hogy tankönyveket is elõállítson. Egy lengyelországi fõpap mond dicsérõ köszönetet jeles tankönyveiért. A Kájoni-sajtón két évszázadon át tankönyveket ima- és énekeskönyveket nyomtattak. A magyar szabadságharc idején, 1849-ben itt nyomtatták a Hadi Lapot és itt készült több forradalmi kiáltvány (a kézisajtó ma a kolozsvári múzeumban látható).

Gazdag, sokoldalú munkásságát 1687 április 25-én Gyergyószárhegyen bekövetkezett halála szakította félbe, ott nyugszik a templomkertben, jeltelen sírban. Kájoni János egyéniségét Domokos Pál Péter így jellemezte:

„Rendkívül éles szemével meglátta a legsürgõsebb tennivalókat. Akaratát szédületesen magas intelligenciával párosult sokirányú szaktudással minden nehézség dacára érvényesítette".

Kájoni szervezte és gyarapította a csíksomlyói kolostor könyvtárát, ma is sok kézjegyével ellátott könyv megtalálható a Csíki Székely Múzeumban õrzött ferences gyûjteményben.

Énekgyûjtõ munkásságának legfõbb irodalmi mûve a róla elnevezett Kájoni kódex (1634 - 1671) - kéziratban fennmaradt dalgyûjtemény, amely egyházi mûvek mellett világi énekeket is megörökített. Története igen színes: Egyik tanárától - valószínûleg Seregély Mátyástól - kapta ajándékba mint kiválóan tanuló diák. Az eredeti szerzõ már elkezdte a kódex írását. Kájoni folytatta tovább. Idõk folyamán mások is dolgoztak bele. Sok értékes preklasszikus és korabeli éneket és orgonamûvet jegyzett le és hagyott ránk.

A Kájoni kódex egyik lapja

A kódex népies táncdallamokat (Pajkos tánc, Oláh tánc, Az én ágyam csak, Más oláh kettõs, Ötödik tánc hatodon, Nyíri tánc, Mikes Kelemen tánca, Apor István tánca, Apor Lázár tánca, choreák), néhány világi dalt (Tegnap gróf halála, Lupul vajdáné éneke, A nyúl a vetemények között) és egyházi népénekeket (Stabat Mater, Az gazdag siralma, Bocsásd meg Úristen) õrizett meg. Másrészt megtalálhatók benne a jelentõsebb XVI-XVII. századi nyugat-európai zeneszerzõk mûveinek másolatai (Banchieri, Gagliano, Hassler, Praetorius, Schütz, Viadana).

A szakirodalom több mint húsz címet tart nyilván kéziratban és nyomtatásban fennmaradt munkáiból. Ismert mûveibõl négy jelent meg nyomtatásban saját kiadásában. Számos mûve jelentõs az erdélyi mûvelõdés- és tudománytörténet szempontjából, például Magyar herbáriuma, amely másolatban maradt fenn. A Kájoni-féle herbárium 244 gyógynövénnyel foglalkozik, részletesen bemutatva, hogy hol és mikor szedhetõk e gyógyerejû növények. Számos beteget maga látott el füvekkel és végezte gyógyításukat is. A fûvészkönyvben leírja a gyógynövények gyógyászati hatásait is.

A ferences kusztódia, a csíksomlyói kolostor történetét is megírta latin nyelven. Kézirata, amely fekete bõrkötésérõl a Liber niger (1683-1684) címet kapta, a késõbbi ferences rendtörténetek fontos forrása, magyar fordítása kritikai kiadásban 1991-ben jelent meg Fekete könyv címmel.

Kájoni János saját ábécéje,

szójele és írásmutatványa 1673-ból

A székely róvásírás "f" (Föld) jele

Kájoni János ábécéjébõl

Foglalkozott még a régi székely róvásírással is. Õ abban a korban ismerte meg a székely írást, amikor a botra rovás szokása még nem veszett ki. Talán rovásbotról jegyezte le, vagy botokon lévõ szövegek alapján állította össze azt az ábécéjét is 1673-ban, amely egy ismeretlen régi betûsorra megy vissza. Ez valamelyes rokonságot mutat a konstantinápolyi felirat ábécéjével is. Kéziratában a "ty" két változata és a "nap" ligatúra alá nem írt latin betûs jelnevet. Kájoni feljegyzett egy másik betûsort is, amely azonban megállapíthatóan Thelegdi János 1598-ban írt Rudimentájára (rovásírást ismertetõ, kéziratban maradt tankönyvére) megy vissza.

Kájoni volt az elsõ erdélyi zenész, aki európai hírnévre tett szert. Munkaszeretete, szorgalma és vasakarata páratlan volt, hatalmas tudását talán csak szerénysége nõtte túl. Mindenki számára követendõ példa lehetne.

Szeplőtelen Fogantatás ünnepe

2011-12-06T03:57:00.000-08:00

December 8-án, azt ünnepeljük, hogy Isten a Boldogságos Szűz Máriát, Fiának édesanyját eleve megóvta az áteredő bűntől. Máriában újból megjelent a földön a bűntelen emer, akiben Istennek kedve tellett. Az ősi keresztény hagyományt IX. Piusz pápa 1854. december 8-án dogmaként hirdette ki, s maga Szűz Mária a lourdes-i megjeleésével megerősítette.

A keresztvíz által mi is megszabadultunk az eredeti bűntől és Isten gyermekeivé lettünk. Mégis be kell vallanunk, hogy mindig újra vétkezünk. Boldog Kalkuttai Teréz anyával imádkozzuk: „Mária, Jézus anyja, légy mindnyájunknak édesanyja, hogy mi is tiszta szívűek legyünk, miként te voltál; hogy szeressük Jézust, ahogyan te szeretted őt; hogy a legszegényebbek szolgálatára legyünk, ahogy te tetted, hiszen mindnyájan Isten szegényei vagyunk.” – Csodáljuk meg a Szent Szűz tisztaságát, lelki világának harmóniáját, és törekedjünk megőrizni mi is lelkünk tisztaságát és kiegyensúlyozottságát.
Üdvözítőnk édesanyja, Szeplőtelen Szűzanya,
könyörögj érettünk, akik hozzád menekszünk!

Nem hitoktató filmekre van szükségünk, hanem jó filmekre

2011-12-06T03:33:00.000-08:00

Claudio Maria Celli érsek, a Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsának elnöke arról nyilatkozott a L’Osservatore Romanónak, hogyan sugárzik át a jó filmeken a szépség és az igazság.

Andrej Tarkovszkij rendező azt írta: a mozi által faragni tudunk az időn. Ez az egyetlen művészeti ág, amely az idő fogalmán belül működik, amely képes az időbeli létezést a maga valóságában ábrázolni. Tarkovszkij a filmet a japán haikuhoz hasonlítja, amely képes visszaadni a pillanat megismételhetetlen egyediségét, és eredendően közel áll a misztériumhoz, a szentséghez.

A nagybetűs Szépség önmagában képes beszélni a maga eredetéről, nincs szüksége arra, hogy vallásos magyarázatokat fűzzön a műalkotáshoz. Claudio Maria Celli érsek, a Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsának elnöke a Pápai Lateráni Egyetemen rendezett, Film and Faith című tanácskozáson így fogalmazott: „Nem hitoktató filmekre van szükségünk, hanem szép filmekre.” Hozzátette, hogy az utóbbi évek filmtermését szemlélve láthatjuk, hogy „nagyon sok alkotásból sugárzik a szentség, még ha időnként alig érzékelhető módon is, mintha egy nyom lenne, amelynek utána kell járni; a szakmai fogásokon, a különleges effektusokon túl sok filmben azt látom, hogy a spirituális elem nem a világtól elkülönülve jelenik meg, nem valami elvont dologként, hanem a mindennapi kis dolgok között vegyül el. Mintha beléjük lenne rejtve, mintha egy halvány kis fénysugár lenne, amelytől ezek a dolgok különlegessé válnak. Isten jelenlétét sok filmben úgy érzékelhetjük, mint egy alig érzékelhető rezdülést, amelyet a rendező sugall, hogy a néző aztán magától találjon rá.”

A L’Osservatore Romano interjút készített Cellivel, aki elmondta: a művészet mindig segített abban, hogy egy nép, egy korszak identitását megvilágítsa. Hiszi, hogy a valahová tartozás segíti az egyes embert is abban, hogy rátaláljon saját identitására, létezésének lényegére. A jó film a maga szuggesztív eszközeivel képes olyan képeket, elképzeléseket, értékeket közvetíteni, amely az emberek bensőjében alapvetően fontos reflexiókat idéz elő, kérdéseket, kétségeket ébreszt, és ami a legfontosabb: énünk mélyebb megértésére késztet. Innen pedig már csak egy lépés a másik ember és Isten mélyebb szintű keresése.

Celli olyan filmekért emel szót, amelyekben magas az erkölcsi feszültség. A riporter kérdésére elmondta: „a film a maga sajátos nyelvezetével segíthet minden embert abban, hogy magába nézzen, megbékéljen benső énjével, készségesen forduljon mások felé.” Amikor egy jó filmet látunk, akkor a hatás nem ér véget a stáblista elolvasásánál, hanem inkább elkezdődik valami, elkezdjük feldolgozni az érzéseinket. Fontosnak tartja, hogy az alkotók világosságot gyújtsanak műveikkel és azt is, hogy a nézőket rá tudjuk nevelni a képi világ nyelvezetének megértésére, hogy már fiatal korban képesek legyenek a látottak értelmezésére és a kritikai szemléletre. A rossz példát mutató filmek is teret nyújthatnak a párbeszédre. „A csodák pedig gyakran hétköznapjaink kicsiny dolgai mögött bújnak meg. Nem kell messzire mennünk, mert a lélek mindennap elkísér minket egy-egy kép, dallam, szó formájában. Ettől lesz jó egy film.”

Elmondta, hogy sok filmben találkozik olyan elemekkel, amelyek váratlanul nyomot hagynak a lélekben. Amikor egy fényhatásból, egy dallamból sugárzik a spiritualitás, a film olyan szépséget mutat fel, amelyet nehéz szavakba foglalni. Két különlegesen szép filmet meg is említett: az Emberek és Isteneket, amely képes a hit és a fájdalom, egy valódi szenvedés történetét szépen elbeszélni, és Terrence Malick filmjét, az Élet fáját (The Tree of Life), amely a teremtés, a bűn, a megváltás, a szeretet igazi, képekbe foglalt példabeszéde. Egyik sem könnyű film, mégis meghódították a közönséget. A nézőknek szükségük van arra, hogy a lélekről szóljanak hozzájuk.

Elmondta, hogy a Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsa nem teoretikus vitákat folytat a kommunikációról, hanem inkább cselekszik. Állandó kapcsolatot tartanak fenn azokkal a világi szervezetekkel, amelyek keresik a valódi kommunikáció formáit, és részt vesznek konferenciákon, képzéseket tartanak. Végül felhívást intézett a filmes szalmában dolgozó fiatalokhoz: „ne legyetek hűtlenek önmagatokhoz, hitvallásotokhoz, vágyaitokhoz. Legyetek igazak, az evangélium igazság emberei. Hallgassátok meg a világot, a világ szükségleteit, félelmeit, reményeit. Az emberi szív egy olyan világra áhítozik, amelyben a szeretet uralkodik; az emberek megosztják egymással, amit kaptak; ahol az egységet építik; a szabadság az igazságban találja meg értelmét; az egymást tiszteletben tartó egységben teljesedhet ki mindenki identitása. Filmjeitekkel válaszoljatok erre a kihívásra! Legyetek az igazság és a szépség szenvedélyes művészei!”

Magyar Kurír

Jesus dulcis memoria

2011-12-05T11:58:00.000-08:00

Jézus, édes emlékezet,

Te adsz szívünknek örömet.

Már hozzád vontad szívemet,

Vezéreljed lépésimet.

Jézus, megtérők reménye,

Hozzád kiáltóknak szíve,

Téged keresőknek kincse,

Megtalálóknak mindene!

Ima ferences hivatásokért

2011-12-04T08:18:00.000-08:00

Advent van

2011-12-04T08:09:00.000-08:00

Értem, érted, értünk van ez a szent idő, az emberért. A görög költő, Szophoklész írja: „sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb” – a teremtmények közül. A költő időtálló szavai ma is azt az igazságot visszhangozzák, hogy Isten teremtő munkáját az emberi lét megalkotása koronázza meg.

A Jóisten nagyon szereti az embert, aggódik értünk. Adventben, karácsonyra készülve egyre jobban azon kell dolgoznunk, hogy minél inkább értsük meg és lássuk be, hogy milyen nagy a Mennyei Atya szeretete irántunk. Szent fia kisbabaként jön közénk, akitől nem kell félni, aki mosolyt akar varázsolni minden ember arcára, aki alázatot, szeretetet varázsol a gőgös és szeretetlen szívekbe is. Jézus azt kéri tőlünk, hogy nagy szeretettel virrasszunk, legyünk éberek. Az éberség segít meglátni, belátni a lényeget. Mit jelent ébernek lenni? Figyelmes vagyok; nem alszom; látom a reális valóságot; kinyitom szívem ajtaját Jézusnak és másoknak; állandóan kész vagyok arra, hogy megtegyem azt, amit Jézus vagy mások kérnek, ne legyen fontosabb számomra egy tárgy, egy játék, egy mulandó valami, mint maga a Fölséges Isten és az ő teremtménye, az ember.

A bűnök, a rendezetlen kapcsolatok gátolnak abban, hogy éber legyek. Nézzek szembe saját magammal, tegyem ki életemből azt, ami rossz, ami bűn, gyónjak, imádkozzak komolyabban és rendszeresen jöjjek a szentmisére, gyakoroljam a szeretetet. Ne ítélkezzek mások fölött, bocsássak meg, tudjak bocsánatot kérni.

Tegyek ígéretet Jézusnak: mindennap rendszeresen keresztvetéssel, imával fogom kezdeni a napot és a szeretet hatja át cselekedeteimet. Nem valami rendkívülit kell nekünk tennünk, hanem a mindennapi feladatainkat kellene rendkívülien végeznünk.

Blogajánló

2011-11-29T08:22:00.000-08:00

P. Márk József ferences szerzetespap vagyok. A csíksomlyói ferences kolostorban lakom immár 42 éve. Az idők folyamán sok tapasztalatra és sok szép élményre tettem szert a kegyhelyen. Ezeket kívántam közzé tenni az olvasók számára. Ha valaki érdeklődik irományaim tartalma iránt, elértem célomat. Isten áldását kívánom mindazokra, akik felkerestek és olvasgatták cikkeimet.

József atya blogja:
www.somlyo.blogspot.com

Adventi gondolatok

2011-11-27T07:06:00.000-08:00

Itt az Advent. Napjainkban az Advent valóságát újra meg kell értenünk. Nevezetesen: hogy mindig is volt Advent, de ma is van! Hogy az egész emberiség egyetlen család Isten előtt! Hogy az egész emberiség sötétségben jár, – de valamennyi ember számára felragyogott Krisztus világossága. (Josef Ratzinger)

A világ urai jönnek és mennek. A mi Urunk Jézus azonban csak jön. (Népi mondás)

Készítsetek utat a pusztában az Úrnak, egyengessétek Istenünk ösvényét, a sivatagon át.... Íme, Isten, az Úr, eljön hatalommal. (Iz 40, 3. 9)

A forrás árad, és nem kíván magának sem kitüntetést, sem köszönetet. Életed is legyen csupa önajándékozás! A jó Isten számon tart minden csöppet, amit odaadtál. (Fritz Schmidt-König)

Ne hasonuljatok a világhoz, hanem gondolkodástokban megújulva alakuljatok át, hogy felismerjétek, mi az Isten akarata, mi a helyes, mi a kedves előtte, és mi a tökéletes! (Róm 12, 2)

Az öregedés csodálatos dolog: ha az ember nem felejtette még el, hogyan lehet valamit elölről elkezdeni. (Martin Buber)

Advent üzenete: Élj a mának, a holnapért

2011-11-27T06:50:00.000-08:00

Ünnepélyes gyertyagyújtás a csíksomlyói kegytemplomban.

November 27-én, advent első vasárnapján a délelőtti szentmise keretében ünnepélyesen meggyújtották az adventi koszorú első gyertyáját a csíksomlyói kegytemplomban.

Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti. Az ünnep eredete egészen a negyedik századig nyúlik vissza, amikor VII. Gergely pápa elrendelte a négy adventi vasárnap megünneplését. Az advent szó jelentése „eljövetel", a latin „Adventus Domini" kifejezésből származik. A katolikus egyházban az ünnep liturgikus színe a lila, mely a bűnbánatot jelképezi. Kivételt képez a harmadik vasárnap, az örömvasárnap, amikor az Úr eljövetelének közelségét ünnepeljük, e nap liturgikus színe a rózsaszín.

Az adventi szent idő kezdetén az egyház ősi üdvözletével köszöntötte a hívő sokaságot Urbán János, Erik testvér a csíksomlyói kegytemplomban: „Az Úr legyen veletek!”. A koszorú megáldása után gyújtották meg az első gyertyát, kihangsúlyozva: „Ez a fény Krisztust jelképezi, aki a Világ Világosságának mondja magát és azt akarjuk, hogy az Ő fénye elűzzön minden sötétséget életünkből. Nem elég csupán a koszorún meggyújtani a fényt, hanem gyújtsuk meg a szívünkben is, hogy Krisztus fényében járhassunk.”

Iochom Zsolt;Forrás: www.http://szekelyhon.ro

A teljes cikk itt olvasható.

A Tau

2011-11-26T12:39:00.000-08:00

Assisi Szent Ferenc nagyon szerette a Tau jelet. Ezt használta aláírásként levelei végén és ezt festette a cellák falára. Minden erejét latba vetette, hogy ezt a Taut a próféta szavai szerint (Ezekiel 9,4) felírja azok homlokára, akik siránkoznak és bánkódnak. A héber ábécé utolsó betűje, ezért is szerette. Ő is utolsó akart lenni, mindenkinél kisebb.

Formája olyan, mint a kereszt. Jele a bűnbánatnak és a Krisztusban megújult életnek, a kiválasztottságnak és a küldetésnek. Jézusra emlékeztette, mint ahogyan a Rókát a sárga búza a kis Hercegre. Arra, Aki kiválasztotta őt és elküldte, hogy hirdesse szeretetét.

Emlékeztessen a Tau minket is Jézusra, legyünk mi is ,,megjelölt” emberek, akik Krisztusra emlékeztetnek.

MARANA THA! - Jöjj el Uram, Jézus!

2011-11-26T11:53:00.000-08:00

Adventi útmutató 2011-re innen letölthető

Adventi koszorú-készítés a ferenceseknél

2011-11-26T10:40:00.000-08:00

Több mint száz szorgos kéz készítette az adventi koszorúkat szombat délelőtt a csíksomlyói ferences kolostorban.

Hét-nyolc éves hagyományra tekint vissza az adventi koszorúkötés a csíksomlyói ferences kolostorban. Kisgyerekek és felnőttek együtt készítették el a család adventi koszorúját. A legifjabb résztvevő mindössze nyolc hónapos, a legidősebb hatvannyolc esztendős volt.

„Fontosnak tartottam, hogy úgy hirdessük meg az eseményt, hogy családok is jöjjenek, készítsék el közösen az adventi koszorút, amelyet majd a család-tagok együtt gyújthatnak meg advent vasárnapjain” – mondta el érdeklődésünkre Urbán János, fr. Erik OFM.

Iochom Zsolt;Forrás: www.http://szekelyhon.ro

A teljes cikk itt olvasható.

Mária, Jézus anyja II.rész

2011-11-25T06:37:00.000-08:00

Mária, Jézus anyja I.rész

2011-11-25T06:36:00.001-08:00

Kilencven évvel ezelőtt született Pilinszky János

2011-11-25T06:28:00.001-08:00

A kilencven évvel ezelőtt született Pilinszky Jánosra a szeretetről szóló prózai írásával emlékezünk.

Pilinszky János:

A Szentírás margójára (II.)

Az ember társas lény. Bensőséges fogalmazásban: az ember szeretetre született. Mégis, szeretni is nehéz, s a szeretetet elfogadni is nehéz.

A szeretetre született ember állandó élménye, hogy egyrészt nem szeretik "eléggé", másrészt hogy nem engedik szeretni, vagy nem engedik "igazán" szeretni. Ennek a tapasztalatnak, a felebaráti, emberi szeretet tragikumának felsorolhatjuk okait, enyhíthetjük fájdalmát, az alapvető ellentmondás akkor is megmarad: szeretetre születtünk, de tökéletes megvalósítását hiába keressük a földön.

Az igaz szeretet – ahogy azt a középkori himnuszköltők elmondották – gyűjteménye minden földi erénynek: alázatos, türelmes, szelíd, áldozatos, hűséges és igazságos. De az igazi szeretet igazi próbája mégis, hogy nem fél a másik ember szeretetétől, hogy elegendő benne a szelídség, a türelem és az alázat ahhoz, hogy elfogadja azt. Hányszor hallunk terhes, idegesítő, elviselhetetlen szeretetről. S hányszor látjuk, kivált a szerelemben, két egymást "szerető" lény párbaját, üldözött és üldözője harcát, a szeretet valóságos kannibalizmusát.

Ezért, az emberi szeretet tragikuma felől nézve is nagy könyv a "könyvek könyve", az Evangélium. Igéiben az az Isten él, aki engedi szeretni magát! Ez a szeretet legegyszerűbb ismérve. S aki egyszer is eljutott oda, hogy az Evangélium szavait egészen magához eressze, annak a számára örökre a legmélyebb istenérv marad az Evangélium szeretet-érve. Isten az, akit szeretni lehet. Nincs az a szomjúság, ami elriassza. Francois Mauriac jellemzi így egyik hősét, ki papnak megy: "Ha valakit szeretett, mindig ő volt az, aki jobban szeret, s az ilyen szívek könnyű prédái Istennek". Merész fogalmazás, mely lényegében épp a fordítottját jelenti: az ilyen szíveknek egyedül Isten tudja odaadni magát. Sőt, őket hívja csak igazán keblére. Kiknek szeretete elől mindenki megfutott, azokra várakozik legodaadóbban Isten – rejtezkedve, mégis közelien, láthatatlanul, mégis csodálatos intimitással. Ezért oly vigasztaló egy hosszú nap zaja, zűrzavara után az éjszaka csendjében bele-belelapozni az Evangéliumba. S ez a fölülmúlhatatlan is benne: a szeretet, az isteni szeretet zsenialitása (…).

"Ne féljetek, én meggyőztem a világot" - mondja Jézus, s mikor ezt mondja, tudjuk, véghetetlen szeretetére gondol. Szeretete az, amit nem lehet fölülmúlni, amit nem lehet megkerülni és elfelejteni többé. A szeretet a valóságról alkotott legmélyebb fogalmunk. Jézus szava ettől oly halk, győzelme ettől oly szelíd és türelmes. S ahogy szeretet nélkül nincs öröklét, a szeretet is egyedül az örökben és a tökéletesben nyugodhat meg. Az Evangélium egyetlen hatalmas szeretet-érv Isten léte mellett, ahogy a Szentháromság titka is legjobban a szeretet logikájával közelíthető meg. Innét az Evangélium örök modernsége.

(Megjelent: Új Ember, 1962. június 3., és Pilinszky János : Szög és olaj, Vigilia, 1982.)

Magyar Kurír

Hittünk a szeretetnek

2011-11-24T11:53:00.000-08:00

Levél Szent Erzsébet magyar hercegnő, thüringiai őrgrófnő és ferences vezeklő születésének 800. évfordulójára

A ferences család összes testvérének, főként a harmadik rendhez és a világi ferences rendhez tartozóknak: Isten kegyelme töltse el szíveteket

A 800. évforduló, 1207–2007

2007-ben Szent Erzsébet magyar hercegnő, thüringiai őrgrófnő és ferences vezeklő születésének 800. évfordulóját ünnepeljük. A jubileumi év 2006. november 17-én, Szent Erzsébet ünnepén kezdődött, és a következő év e napján ért véget.

A ferences harmadik rend patrónáját tiszteli benne, és az egész ferences család különösen büszke rá. Meg kell ragadnunk ezt a kivételes alkalmat, hogy bemutathassuk őt mint az Atyaisten iránti elkötelezettségnek, Krisztus követésének és az Istenben (aki maga a szeretet) való teljes feloldódásnak az egyedülálló példáját.

A pápai programot tartalmazó körlevelében (Deus caritas est – DC 1) XVI. Benedek pápa emlékezetünkbe idézte a keresztény ember alapvető döntését, a következőképpen fogalmazva: Mi hittünk a szeretetnek. Bízzunk benne, hogy hitünk megerősödik e jubileum alkalmával, amely ahhoz a Szent Erzsébethez kötődik, aki mélységesen hitt a szeretetben.

Szent Erzsébet élete azt a magatartást tükrözi, amely szó szerint megfelel Jézus Krisztus evangéliumának: Isten abszolút hatalmának elismerése, annak az igénye, hogy megfosszuk magunkat mindentől, hogy kisgyerekként léphessünk be az Úr birodalmába, valamint a szeretet új parancsának korlátokat nem ismerő teljesítése.

Lemeztelenítette magát, hogy így hozzáférhetőbbé váljék a szűkölködők számára. Felismerte Jézus jelenlétét a szegényekben, a társadalom kivetetteiben, az éhezőkben és a betegekben (Mt 25). Elkötelezettsége abban állt, hogy az isteni könyörületet élte, Isten pedig maga a szeretet, s ezt gyakorolta a szegények körében.

Erzsébet Krisztus radikális követésére törekedett; bár gazdag volt, de szegénnyé tette magát, akárcsak Szent Ferenc. Tagadta a hamis világi külsőségeket és a becsvágyat, udvarának pompáját, a kényelmet, a gazdagságot, a fényűző ruhákat… Elhagyta a várat, és a vigasztalan számkivetettek között telepedett meg, hogy őket szolgálhassa. Erzsébet volt az első ferences nő, akit szentté avattak, az első nő, akinek személyisége Szent Ferenc evangéliumi tanítása alatt kovácsolódott ki.

Annak ellenére, hogy a dátum, amelyet ez évforduló alkalmával ünnepelünk, a távoli múlt és a legendák homályába vész, mégis meg vagyunk arról győződve, hogy ha ebben a jubileumi évben megismerhetjük e szentet és tevékenységét a legendákon túl is, lelkünkben és munkánkban gazdagodni fogunk.

A levél teljes szövege innen letölthető

Litánia Assisi Szent Ferenc atyánkhoz

2011-11-24T11:25:00.000-08:00

Ferences Források

2011-11-24T10:46:00.000-08:00

Ferences források letöltése innen.

Assisi Szent Ferencnek ma is van üzennivalója

2011-11-24T10:29:00.000-08:00

Assisi Szent Ferenc

Assisi Szent Ferenc ma is közkedvelt középkori szent, nemcsak Olaszországban hanem szerte a világon. Életpéldái közül, amely nagyon sokakat ma is megragad, hely szűke miatt egyet emelek ki, Ferenc sóvárgását Isten után, Isten megélésének éhsége és szomjúsága iránt, mert Ferenc semmi mást nem akart, mint az Evangéliumot élni. Ferenc a XIII. századnak olyan embere volt, aki visszatért az Evangéliumhoz. Szakítva korának vallási, politikai rendszerével, az egyház urainak és a szent háborúknak a világával, a szegénység, a testvériség, és a béke Evangéliumát hirdette. Ferencben összefonódott az Evangéliumhoz visszatérő ember és az emberiség ébresztője. Ferenc azon kevesek közé tartozik, akiknek a szava révén az Evangélium újra Jó Hír lett mindenki számára.

2009-ben a Kisebb Testvérek Rendje alapításának 800 éves évfordulóját ünnepelte, azt, hogy Ferenc 800 évvel ezelőtt kezdte el élni az evangéliumi életformát, amelynek hamarosan követői akadtak. A Rend Generális Minisztere a jubileumra való felkészülési időben arra buzdította a rendi testvéreket, hogy merjék élni az evangéliumot. Életállapotunknak megfelelően mindannyiunknak vissza kell térni az Evangéliumhoz, mert ez által Krisztushoz térünk vissza. Ez a visszatérés szabadít ki rabságainkból és nyomorúságainkból, félelmeinkből és szomorúságainkból, és ekképpen mutathatunk másoknak is szabadulást. Szent Ferenc az Úr követeséről szóló intelmében a következőt írja: „Nagy szégyen tehát ránk, Isten szolgáira, hogy míg a szentek cselekedték a nagy tetteket, mi csupán tetteik hirdetésével akarunk dicsőséget és tiszteletet kivívni magunknak”, ezért legyünk mi magunk a változás a világban, fedezzük fel újra az Evangéliumot, mert az az „élet könyve”. Assisi Szent Ferenc példájára olvassuk gyakran, legyen alapja életünknek, világosítsa meg döntéseinket.

Szent Cecilia

2011-11-22T12:14:00.000-08:00

Cecília, régiesen Cicelle ókeresztény szűz vértanú. 230 körül halt meg. A középkor végétől a tizennégy segítőszent egyike, az egyházi zene patrónája. Névünnepe a VI. század végétől november 22-én tartja az egyház.

Legendája szerint Cecília keresztényként nőtt föl az előkelő pogány Caecilius családban. Kora ifjúságában szüzességet fogadott; ám szülei egy Valerius nevű ifjúhoz kényszerítették. Cecília a nászéjszakán rábírta férjét, hogy ne érjen hozzá. Valerianus jólelkű volt, s kíváncsi Cecília titokzatos jegyesére. A keresztséget is vállalta: megkereste a keresztényüldözés miatt rejtőzködő Orbán pápát, aki megkeresztelte. Hazatérve meglátta felesége őrangyalát, aki liliomból és vérvörös rózsából (a szüzesség és a vértanúság jeleiből) font koszorút helyezett mindkettőjük fejére.

A csoda hatására Valerius öccse, Tiburtius is megkeresztelkedett. A fivérek eltemették azokat a keresztényeket, akiket Turcius Amalchius prefektus idejében öltek meg. A történtekről értesülve Róma prefektusa egy tisztjével elfogatta őket. A két fiatalember hite látttán azonban a tiszt, Maximus magára vállalta a felelősséget, késleltette a kivégzést, és házába vitte őket. Megtért, és családjával együtt megkeresztelkedett. Maximus, Valérián és Tibor együtt haltak vértanúhalált; Cecília a Praetextatus katakombában temettette el őket. A prefektus Cecíliát is elfogatta.

Cecília, Valerius és Tiburtius is elnyerte a vértanúság koronáját. Kivégzésük előtt Cecília megtérítette az őket kísérő katonákat és tisztjüket – szerepel a legendákban. A szűz a per folyamán oly bátorságot tanúsított, és olyan meggyőződéssel védte a hitét, hogy őt hallván sokan megtértek. A sok csodát megelégelő prefektus ki akarta végeztetni Cecíliát. Sok gyötrelemnek vetették alá: először egy fürdő forró gőzével végeztette volna ki, de a tűz kialudt; majd forró olajban akarták megölni. Végül kard általi halálra ítélték, ám a hóhér három csapással sem tudta lefejezni. Cecília a hagyomány szerint még három napig élt, mindenét szétosztotta a szegények között, és házából templomot alapított. I. Orbán pápa megerősítette a szentségekkel halála előtt. 230. november 22-én halt meg.

A római zarándokok a középkortól kezdve találkozhattak a nagy tiszteletnek örvendő szent szobrával a trasteverei templomban. Az egyházi zene védőszentjének ünnepét már 545-ben november 22-én megülték Rómában.

A IV. században templomot építettek a tiszteletére, ahol egykor Valerianus és Cecília trasteverei háza állt. I. Pascal pápa 321-ben vitette át a holttestet a templomba. 1559-ben felnyitották sírját, és testét teljesen épen találták. Ekkor készítette el szobrát Stefano Maderna. Az élethű alkotás ma is a szent templomában látható, üveg szarkofágban. A legenda szerint Pascalis pápa ebben a helyzetben találta meg Cecíliát, miután a szűz látomásban maga mutatta meg a pápának, hol van a sírja. Holttestét arannyal átszőtt szövetbe göngyölték, s a vérrel átitatott kendőket a lábához helyezték. Anélkül, hogy a helyzetét megváltoztatták volna, egy márványlapra fektették, és úgy helyezték el a szarkofágban, amelyben átvitték a trasteverei bazilikába.

Cecília a középkor végén került a tizennégy segítő szent közé. Egy fordítási hiba következtében – mely szerint az esküvőjén ő maga játszott az orgonán – [Orlai Petrich Soma: Szent Cecília] lett a szent zene védőszentje. Ünnepének egyik antifónája szerint: „Cantantibus organis, Cecilia Domino decantabat, dicens: Fiat cor meum immaculatum, ut non confundar”, magyarul: „Zengő hangszerek kíséretében Cecília énekelt az Úrnak, mondván: legyen az én szívem szeplőtelen, hogy ne rendüljek meg.” Orgonával, muzsikáló angyalokkal szokták ábrázolni. Liszt Ferenc oratóriumot szerzett a tiszteletére.

Magyar Kurír

Pilinszky János - Elég

2011-11-22T04:49:00.000-08:00

A teremtés bármilyen széles,
ólnál is szűkösebb. Innét odáig.
Kő, fa, ház. Teszek, veszek.
Korán jövök, megkésem.
És mégis olykor belép valaki
és ami van, hirtelenűl kitárúl.
Elég egy arc látványa, egy jelenlét
s a tapéták vérezni kezdenek.
Elég, igen, egy kéz elég amint
megkeveri a kávét, vagy ahogy
"visszavonúl a bemutatkozásból",
elég, hogy elfeledjük a helyet,
a levegőtlen ablaksort, igen,
hogy visszatérve éjszaka szobánkba
elfogadjuk az elfogadhatatlant.